Kármán András: 2027-ben jelentős forrás jut adócsökkentésre, béremelésre és a Wekerle Pluszra
A 2027-es költségvetés keddi háttérbeszélgetésén Kármán András pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a jövő évi büdzsé jelentős hiánycsökkentéssel számol, a cél a GDP-arányos deficit 2,6 százalékra mérséklése. Mint elmondta, erre azért van szükség, hogy a kormány saját programját is meg tudja valósítani, miközben javítja az államháztartás egyensúlyát.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés legfontosabb elemei a kiadási oldalon jelennek meg. A kormány jelentős megtakarítást ér el a pazarlónak ítélt kiadások visszafogásával, többek között a koncessziós díjak csökkentésével. Az idei évhez képest a teljes kiadási oldalon 4 százalékos kiadáscsökkentéssel terveznek, amelynek több mint harmadát, a GDP 1,4 százalékának megfelelő összeget visszaforgatnak a költségvetésbe. A 2026-os évhez viszonyítva mintegy 928 milliárd forinttal több forrás juthat infrastruktúra-fejlesztésre.
A tervek szerint a kiadási oldalon a GDP 51,2 százalékáról 47,3 százalékra mérséklődik a hiány. A kormány célja, hogy 2030-ra a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 75 százalék alá mérséklődjön.
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a kormány 2026-ról 2027-re összesen 1465 milliárd forintos megtakarítással számol, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg. Ebből 1018 milliárd forintot konkrét intézkedésekkel, további 447 milliárd forintot pedig általános kiadáscsökkentéssel érnének el. Utóbbi keretében a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásait legalább 10 százalékkal fognák vissza.
A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek ítélt koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ez 246,1 milliárd forintot jelenthet. A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások csökkentésével 169,5 milliárd, a migrációs bírság megszüntetésével 135 milliárd, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásának mérséklésével pedig 119,3 milliárd forintot takarítanának meg. A tervek szerint a kormányzati kommunikáció és a kiemelt állami rendezvények kiadásai 92,6 milliárd forinttal, az ingatlan- és presztízsberuházások 87,7 milliárd forinttal, a közmédia támogatása pedig 61,3 milliárd forinttal csökkenhet.
A kormány 2027-ben jelentős többletforrásokat biztosítana a közszolgáltatások megerősítésére. Az egészségügyi kiadások 182 milliárd forinttal, a pedagógusok és oktatók finanszírozása 170 milliárd forinttal, a rendvédelemé pedig 109 milliárd forinttal emelkedhet. A béremelések több területet is érintenek: a szakképzési NOKS-dolgozók bére 23,1 százalékkal, az állami oktatásban dolgozó NOKS-munkatársaké 21,7 százalékkal emelkedhet, a rendvédelmi igazgatásban 18,6 százalékos, a szociális ágazatban 17,8 százalékos, az egészségügyi szakdolgozóknál 17 százalékos, a fegyveres szervezeteknél 15 százalékos, a közművelődésben pedig 10,7 százalékos béremelés szerepel a tervekben.
A miniszter szerint jövőre mintegy 58 milliárd forinttal több pénzt oszt ki a kormány a nyugdíjasoknak, mint 2026-ban. A lakhatási helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a magasabb jövedelműeket támogatta inkább az Otthon Start hitel, ezzel is mélyítve a társadalmi különbségeket. Az Otthon Start kivezetését rövid időn belül tervezi a kormányzat.
A Wekerle Plusz program esetében 50 millió forint lesz a maximális összeg, de a maximális négyzetméterár tekintetében lesz különbség a használt és az új lakások terén. Emellett újra bevezetik a lakástakarékok állami támogatását. Az új konstrukció lényege, hogy az állami hozzájárulással kiegészített megtakarítás közvetlenül felhasználható ingatlanvásárlásra, felújításra vagy egy későbbi hitelfelvétel során önerőként. Az öt- és tízéves futamidejű megtakarításoknál az állam az első öt évben 10 százalékkal, a hatodik évtől kezdve pedig 20 százalékkal egészíti ki az egyéni befizetéseket.
