Kvíz: Emlékszel még, mi vezetett az 1956-os forradalomhoz?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit évről évre felidézzük a nemzeti ünnep alkalmából, amikor megemlékezünk a hősökről és az áldozatokról. A forradalom azonban nem előzmények nélkül tört ki: a sztálinista diktatúra, a politikai elnyomás, a választási visszaélések és a mindennapokat átszövő félelem egyre nagyobb feszültséget keltett a magyar társadalomban.
A keleti blokk más országaiban zajló események szintén erősítették a változás reményét, miközben a diákok követelései már egyértelműen jelezték, hogy sokan alapvető politikai és társadalmi átalakulást akarnak. Az alábbi kvíz az 1956-os forradalomhoz vezető út legfontosabb eseményeit, jelképeit és fogalmait idézi fel.
Kiépítette a diktatúrát
Az első kérdés arra keresi a választ, ki volt 1945-től 1956-ig az a politikus, aki kiépítette a sztálinista, totalitárius diktatúrát Magyarországon. A válaszlehetőségek között Kádár János, Rákosi Mátyás, Horthy Miklós és Nagy Imre neve szerepel.
A „kékcédulás” választás
Az 1947-es magyarországi országgyűlési választás „kékcédulás” választásként híresült el. A kvíz arra kérdez rá, mik voltak ezek a kék cédulák. A lehetséges válaszok között szerepel a Magyar Függetlenségi Párt szavazatainak megsemmisítése, a pártinduláshoz szükséges ajánló szelvények, az ideiglenes választói névjegyzékkivonat – amellyel a lakóhelytől távol is lehetett szavazni, és amely csalásra adott lehetőséget –, valamint a jobboldali szervezetek tagjainak választójogát visszavonó értesítőlevél.
A szalámitaktika
A harmadik kérdés a Magyar Kommunista Párt gyors hatalomra kerülése érdekében alkalmazott stratégiájára vonatkozik. Ez a többi párttal szemben alkalmazott magatartás és politikai módszer köznyelvi elnevezése volt, melynek lényege az ellenfelek megosztása, meggyengítése és részenkénti megsemmisítése. A válaszlehetőségek: szalámitaktika, rétestaktika, bejglitaktika és szalonnataktika.
Az ÁVH rövidítése
A kvíz arra is rákérdez, minek a rövidítése az ÁVH. A válaszok között szerepel az Állampolgári Végrehajtó Honvédség, az Általános Vizsgálati Helyőrség, az Államvédelmi Hatóság és az Állami Vallató Hivatal.
A rettegés kifejezése
Az ötödik kérdés azt tudakolja, melyik kifejezés kapcsolódik az ÁVH-tól való rettegéshez, amit a lakosság élt át a forradalom előtti időszakban. A lehetséges válaszok: csengőfrász, neszfóbia, koppiszony és éjszorongás.
Mi volt a kolhoz?
A hatodik kérdés a kolhoz fogalmára kérdez rá. A válaszlehetőségek között szerepel a manipulált vagy koholt vádakra épülő eljárás, a bírósági ítélet nélküli hatósági fogva tartás, a Szovjetunió mezőgazdaságának tipikus termelőszövetkezeti formája, valamint a politikai tisztogatásokra is alkalmat adó közigazgatási és munkahelyi elbocsátási eljárás.
A Szovjetunió jelképe
A hetedik kérdés azt kérdezi, melyik a Szovjetunió egyik legismertebb jelképe a mai napig. A válaszok: a piros és fehér csíkos, „árpádsávos” zászló, az ötágú vörös csillag, a hatágú sárga csillag és a horogkereszt.
A felszabadulás ünnepe
A nyolcadik kérdés arra vonatkozik, melyik napon ünnepelték Magyarország felszabadításának napját vagy a felszabadulás ünnepét a szovjet megszállás alatt. A lehetséges dátumok: június 16., február 25., november 4. és április 4.
Munkásfelkelés 1956 júniusában
A kilencedik kérdés azt tudakolja, hol tört ki 1956 júniusának végén munkásfelkelés, amelyet ugyan levertek, de mégis reményt adott a magyar lakosságnak is a változásra. A válaszlehetőségek között szerepel a romániai, temesvári tiltakozások országos felkeléssé növekedése, a lengyelországi Poznań városában a rossz munkakörülmények és az alacsony bérek miatt kirobbant megmozdulás, a keletnémet tüntetések Berlinben, valamint a csehszlovákiai diáktüntetésnek indult munkásfelkelés Prágában.
A diákok 16 pontja
Az utolsó kérdés a magyar diákok követeléseire vonatkozik, akik demonstrációjukat 1956. október 23-ra a lengyel nép iránti szolidaritás kifejezésére hirdették meg. A kvíz azt kérdezi, mit nem tartalmazott a diákok 16 pontja. A válaszlehetőségek: a katonaság esküdjön meg az alkotmányra, és a magyar katonákat ne vigyék külföldre; új, nemzeti jellegű címer és a Sztálin-szobor eltávolítása; a teljes vélemény- és szólásszabadság követelése; valamint a szovjet csapatok kivonása.
