Bod Péter Ákos: az 50 pluszos korosztály nélkül működésképtelenné válhat a magyar gazdaság
Magyarországon már több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, ami a társadalom egyharmadát jelenti, miközben a munkaképes korú népesség évente mintegy 50 ezer fővel csökken. A munkaerőhiány fokozódásával az idősebb generációk munkája, tapasztalata és vállalkozói tevékenysége egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai gazdasági és társadalmi fejlődésben.
„A szenior korosztály nélkül gyakorlatilag működésképtelen lenne számos szektorunk. Kulcskérdés ezért, hogy középkorú és annál idősebb honfitársaink tudása, készségszintje milyen, mennyire képesek követni az üzleti, technológiai változásokat” – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár egy szakmai eseményen. Hozzátette: az élethosszig tartó tanulás terén már történt előrelépés, a 25–64 éves felnőttek körében 12%-ra nőtt a képzésben részt vevők aránya. Bár ezzel Magyarország régiós összehasonlításban nem áll rosszul, az északi országokban a felnőttek szervezett képzésben való részvétele jóval elterjedtebb.
Magyarországon különösen magas a hivatalos nyugdíjkorhatár felett is aktív vállalkozók aránya, ami a cégek átadásának és utódlásának nehézségeire is ráirányítja a figyelmet. Az idősebbek digitális világban való boldogulása és értékteremtő részvétele szintén egyre fontosabb kérdés. Bod Péter Ákos szerint ezek nem pusztán idősügyi kérdések, hanem a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét is befolyásolják.
Monostori Judit demográfus szerint az 50–74 éves korosztály korántsem egységes: tagjai eltérő társadalmi háttérrel, egészségi állapottal és munkaerőpiaci tapasztalatokkal rendelkeznek. Napjaink idősebb generációi általában képzettebbek, és hosszabb ideig maradnak jelen a munkaerőpiacon, ugyanakkor sok esetben töredezettebb munkaerőpiaci életutakkal érik el a nyugdíjkorhatárt, mint az előttük járó generációk.
„Az idősödő társadalmak kihívásait nem csupán az határozza meg, hogy miként változik az időskorúak aránya a társadalomban, hanem az is, hogy milyen társadalmi jellemzőkkel, erőforrásokkal és életúttapasztalatokkal érkeznek az időskorba az egymást követő generációk” – mondta Monostori Judit. Hozzátette: a hosszabb élettartam önmagában még nem garantálja, hogy az időskor több egészségben eltöltött évet, nagyobb önállóságot vagy tartalmasabb életet hoz magával, ezért a társadalom öregedésére adott válaszoknak az eltérő élethelyzetekre és az aktív időskor feltételeinek megteremtésére is figyelniük kell.
Az aktív, tudatos öregedés támogatására jött létre a Haleon Hungary és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány közös kezdeményezéseként az ÉletPlusz program, amely workshopokkal, tudásmegosztással és közösségi kezdeményezésekkel segíti az egészséges és tudatos öregedést. A program október 13-án Budapesten szakmai eseményt tartott, ahol a résztvevők az 50 év feletti korosztály társadalmi és gazdasági szerepéről, valamint a tudatos öregedésben rejlő lehetőségekről beszélgettek.
Lember Szilvia, a Haleon Hungary igazgatója szerint a társadalom elöregedéséről szóló párbeszéd gyakran a kihívásokra összpontosít, pedig jelentős lehetőségek is rejlenek a folyamatban. Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, tovább maradnak aktívak a gazdaságban, és egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket egészségük és önállóságuk megőrzésében.
Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója elmondta: a workshopok során nagyon különböző élethelyzetekkel találkoztak, sokan szeretnének többet tenni saját magukért, de nem mindig tudják, hol találhatnak megbízható információkat. Sok esetben nem új rendszerre van szükség, hanem arra, hogy a már meglévő kezdeményezések és közösségi erőforrások jobban kapcsolódjanak egymáshoz – ez a felismerés a program egyik legfontosabb tanulságává vált.
