Vagyonadó: felgyorsulhat a piaci átrendeződés a kiskereskedelemben
A vagyonadó a jelenlegi formájában felgyorsítja a piaci átrendeződést, a magyar családi kereskedelmi cégek egy része eladhatja az üzletét, más részük visszafejleszthet, és akkor lemarad a versenyben – mondta Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kiskereskedelmi különadó emelését ugyanakkor részben elfogadhatónak tartja, mivel az árrésstop kivezetésével együtt jelentették be, így kevésbé fáj.
A szervezet a társadalmi egyeztetés határidején belül önállóan jelezte a jogalkotónak egyet nem értését, részletes szakmai indoklással és a várható hatások bemutatásával. A kifogás elsősorban a vállalkozások működő tőkéjének és termelőeszközeinek adóztatására vonatkozik.
Nem likvid az adóalap, az adót viszont likvid eszközből kell fizetni
A vagyonadó a magánszemélyeket terheli, de az adóalapba nemcsak a magánvagyon, hanem a vállalkozások működését biztosító vagyonelemek is bekerülnek: épületek, gépek, berendezések, termelőeszközök, árukészletek és fuvareszközök. Ezek nem likvid eszközök, miközben az adót likvid eszközből kell megfizetni – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Szerinte ez csak a vállalkozás megtermelt eredményéből finanszírozható, a kereskedelmi ágazat jövedelmezősége pedig az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelenleg egy kiskereskedelmi tevékenység vagy veszteséges, vagy mindössze 1–2 százalékos eredményt tud termelni.
Kettős mérce a külföldi és a magyar tulajdon között
A főtitkár szerint a második legnagyobb problémát a kettős mérce okozza: ugyanazt a tevékenységet folytató cég vagyonelemei után adót kell fizetni, ha a tulajdonos magyar magánszemély, ha viszont a cég külföldi, akkor nem. A kereskedelem 70 százaléka már külföldi cégek kezében van, a forgalom 70 százalékát külföldi vállalkozások bonyolítják, így a vagyonadó ebben a formában jelentős versenyhátrányt okozna a magyar kereskedelmi vállalkozásoknak – mondta, hozzátéve: aki tudja, rövidesen eladhatja a cégét egy külföldinek, aki nem adja el, az fokozatosan visszafejleszt, és így lemarad a versenyben.
Neubauer Katalin szerint a működő tőke és a termelőeszközök adóztatása komoly gazdasági károkat okoz, ezért azt kérték a kormánytól, hogy ne adóztassa a vállalkozások működését biztosító vagyonelemeket. Hozzátette: ahol ilyen adót vezettek be, ott sürgősen ki is vezették, mert olyan károkat okozott a gazdasági folyamatokban, amelyek megnehezítették az adott államok életét.
Az árrésstop kivezetését üdvözlik
A szervezet üdvözli az árrésstop kivezetését, és mivel a különadó emelését ezzel egyszerre jelentették be, a főtitkár szerint így kevésbé fáj a teher. Az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra vonatkozó kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, ami 0,3 százalékpontos növelést jelent.
Vidéki kisboltok és a jövőbeli egyeztetés
A főtitkár elmondta: a gazdasági tárcánál jelenleg stratégiát dolgoznak ki a kistérségek áruellátásának biztonságára, és a szervezet javaslatait is bekérték, amelyeket novemberben kell átadni. Már jelenleg is sok olyan település van, ahol nincs bolt, mert az üzemeltetés nem volt gazdaságos. A szervezet elsődleges kérése a konstruktív egyeztetés lehetősége: párbeszéd, partnerség és a reprezentatív szakmai szervezetek bevonása a jogszabályok előkészítésébe, valamint élhető, a fejlődést szolgáló, stabil és támogató jogszabályi háttér a vállalkozásoknak.
