Kevesen tudják az igazságot a horvát Adriáról: a nyaralók milliárdjainak több mint fele kivándorol
Bár a külföldi turisták tavaly több mint 15 milliárd eurót költöttek Horvátországban, az ágazatban keletkező bevételek kevesebb mint a fele marad a hazai gazdaságban. A jelentős jövedelemkiáramlás fő oka, hogy a helyi turisztikai vállalkozások nagymértékben támaszkodnak importált termékekre és alapanyagokra, így a horvát gazdaság egyelőre nem tudja teljes körűen kiaknázni a szektorban rejlő lehetőségeket.
A horvát turizmus egyik legnagyobb kihívására Željko Kukurin, a Valamar Riviera vezérigazgatója hívta fel a figyelmet egy nemrégiben rendezett üzleti konferencián. Az adatok rámutatnak arra, hogy a vendégek által elköltött minden száz euróból mindössze negyvennyolc hasznosul belföldön. Mivel a turizmus az ország gazdaságának egyik legfontosabb pillére, ez az arány komoly veszteséget jelent. A pénz jelentős része azért áramlik ki az országból, mert a szállodák, az éttermek és az egyéb szolgáltatók az élelmiszereket, az italokat, valamint a különböző berendezéseket jórészt külföldről szerzik be, így a turisták költései részben más államok gazdaságát pörgetik.
A Horvát Nemzeti Bank adatai szerint 2025-ben a külföldi látogatók megközelítőleg 15,3 milliárd eurós bevételt generáltak, ami enyhe növekedést jelentett a 2024-es évhez képest. Ez az összeg hatalmas, eddig kiaknázatlan piacot kínálhatna a hazai beszállítóknak, ha szorosabbá válna az együttműködés az idegenforgalom és az agrárium között. Vannak ugyan pozitív kivételek, hiszen a Valamar Riviera például az élelmiszer- és italbeszerzéseinek mintegy nyolcvan százalékát már helyi termelőktől szerzi be, de az iparági szintű áttörés még várat magára.
Ahhoz, hogy a horvát gazdák és gyártók nagyobb arányban tudják kiszolgálni a turisztikai szektort, meg kell felelniük a piac szigorú elvárásainak. A versenyképesség javításához stabil árakra, garantált minőségre, folyamatos áruellátásra és megbízható logisztikára van szükség. A belföldi beszerzések arányának növelése éppen ezért átfogó beruházásokat igényel a termelés, a technológia és a raktározás területén. A hazai élelmiszeriparban mindemellett megvan a potenciál a minőségi, nagyüzemi termelésre. Ezt bizonyítja a Podravka sikere is, amely árbevételének döntő többségét már a nemzetközi piacokon realizálja, valamint a Žito Group exportteljesítménye, amely tízezres nagyságrendben értékesít szlavón sonkát a tradicionálisan erős gasztronómiájú Olaszországban. A következő évek fő feladata az lesz, hogy ezeket a hazai termelői kapacitásokat a belföldi turizmus igényeivel is sikeresen összehangolják.
