Ütést kapott a magyar tőzsde: a Mol és az OTP rántja mélybe a BUX-ot
Hétfő délután tovább gyengült a magyar tőzsde, miközben Európa vezető részvénypiacain is az eladók voltak fölényben. A Mol és az OTP árfolyamára a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó, nagyobb vállalati hozzájárulást előrevetítő bejelentések is nyomást helyeztek, a Masterplast viszont erősödéssel reagált az energetikai felújítási programra.
A BUX hétfő késő délután már 0,9 százalékos mínuszban járt, miután a nap közepén még csak 0,3 százalékos volt a vesztesége. A Mol esése négy óra után 1,8 százalékra mélyült, az OTP pedig a kora délutáni költségvetési bejelentések idején 1,2 százalékkal állt a pénteki záróértéke alatt. A vezető nyugat-európai indexek késő délután jellemzően 1–1,5 százalékos csökkenést mutattak.
A Mol és az OTP már a miniszterelnök beszéde előtt is mínuszban forgott, majd a nagyobb szektoriális befizetésekről szóló közlések után mindkét részvény tovább gyengült. A Richter ugyanakkor már a felszólalás előtt emelkedett, a nap közepén 1,4 százalékos pluszban járt, a Magyar Telekom ugyanebben az időszakban 1,4 százalékot veszített értékéből. A kisebb hazai részvények közül a Masterplast az energetikai felújítási támogatások bejelentését követően pluszba fordult, és kora délután 1 százalékos emelkedést mutatott. A PannErgy árfolyamában nem látszott érdemi reakció a geotermikus energia fejlesztésének tervére, a papír ekkor 0,7 százalékos mínuszban állt.
Európában már délelőtt fokozódott az eladói nyomás: a német DAX kora délután 1,2, a francia CAC 40 1,5, az olasz FTSE MIB pedig 1,7 százalékos mínuszban járt. Az amerikai nyitás ezzel szemben kedvezőbben alakult, különösen a technológiai szektorban: a Nasdaq 1,2 százalékos emelkedéssel kezdte a kereskedést, az S&P 500 0,5 százalékkal került feljebb, míg a Dow Jones 0,1 százalékos mínuszban állt. Az Intel közel 5 százalékot emelkedett, miután a JPMorgan alulsúlyozásról semlegesre minősítette fel a papírt, az AMD közel 3, a Broadcom több mint 2 százalékos pluszban járt.
A hazai befektetők figyelmének középpontjában a jövő évi költségvetési tervek álltak. A kormány nagyobb hozzájárulást vár az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kiskereskedelmi láncoktól. Az energiaszektor magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintos bevételt terveznek 2027-ben, de egyelőre nem derült ki, hogy ezt új különadóval vagy a meglévő terhek emelésével szednék be. Az OTP esetében a magasabb magyarországi adóteher mellett a támogatott lakáshitelezés szűkítése és a bankoknak járó díjazás csökkentése lehet kedvezőtlen. Az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz programot a fiatalok elsőlakás-vásárlására és -építésére cíloznák, új lakásoknál fix 3, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamattal, ötéves bentlakási kötelezettséggel. A már megkötött Otthon Start-szerződések változatlanul érvényben maradnak.
Az építőanyagok iránti keresletet támogathatja a Wekerle Plusz energetikai felújítási pillére: a kedvezményes hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamat mellett, 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással. A forrásokat szigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre lehetne felhasználni, legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével. A kormány évente 20 ezer háztartás korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forintos támogatási kerettel, emellett 868 milliárd forintos átfogó energetikai fejlesztési programot jelentettek be.
A kormány az idei évre várt 7,5 százalékról 2027-ben a GDP 4,9 százalékára mérsékelné a költségvetési hiányt. A mintegy 2100 milliárd forintos hiánynövelő intézkedéscsomaggal hozzávetőleg 3000 milliárd forintnyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépést állítana szembe. A vállalások között szerepel a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentése, a családi pótlék megduplázása, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése és a közszolgálati bérek rendezése. A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forintos többletbevételt várnak, emellett vagyonadót vezetnének be, és 3,75 százalékra emelnék a reklámadót. A kiadáscsökkentések részletei egyelőre nem ismertek, a költségvetés részletes tervezete várhatóan kedden válik nyilvánossá.
Az OTP pénteken 24 238 saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, darabonként átlagosan 41 998 forintért. Az összesen 1,018 milliárd forintos vásárlás az aznapi piaci forgalom 9,6 százalékát adta, a tranzakció után a bankcsoport saját részvényeinek állománya 16,47 millió darabra, az alaptőke 5,88 százalékára nőtt.
