Eltűnt középkori falu templomát tárták fel Harta mellett
Egy több évszázada elpusztult település templomának maradványait kutatták a régészek Harta határában. A Viski Károly Múzeum munkatársai egy Árpád-korban már álló templom alapfalait, egykori temetkezéseket és különleges középkori leleteket is feltártak. A helyszínről készült légi felvételeken ma is jól kirajzolódik az egykori épület és a körülötte fekvő település nyoma.
Harta északi részén, a mai belterülettől alig másfél kilométerre található a Harta–Szüle nevű régészeti lelőhely. A terület nem ismeretlen a kutatók előtt: a helyszínt 2014-ben azonosították, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában pedig középkori templomként, településnyomként és templom körüli temetőként tartják számon.
A falu emlékét régi térképek és a helyi néphagyomány is megőrizte. A Duna Mappáción például „Templom föld” néven szerepel a terület, a hartai helynévgyűjtésben pedig Szirkerch, illetve Szülei templom néven bukkan fel. A név sem véletlen: a kutatók szerint a „Kerch” a német Kirche, vagyis templom helyi alakja.
Már az Árpád-korban állhatott a templom
A Viski Károly Múzeum szakmai beszámolója szerint a templom története egészen az Árpád-korig nyúlhat vissza. A középkor folyamán többször átépítették és kibővítették, így a régészek több építési periódust is el tudtak különíteni. A feltárás alapján egy kéthajós templom képe rajzolódott ki, amelynek északi oldalához sekrestye, nyugati végéhez pedig torony csatlakozott. A templom teljes hossza 17,4 méter lehetett. A legkorábbi, Árpád-kori épületrész mindössze 7,7 méter hosszú volt, később azonban jelentősen kibővítették. A főhajó mellett oldalhajó is készült, a templom falainak alapozása pedig helyenként 70–100 centiméter széles volt.
A templom körül temető is húzódott. A 2024-ben végzett feltárás során összesen 43 objektumot dokumentáltak, köztük 39 sírt. A középkori sírok nagy része gyermektemetkezés volt, több sírban pedig pénzérmék, gyűrűk, ruhakapcsok és pártamaradványok is előkerültek. Egy Árpád-korra keltezhető sírban karikaékséget és gyűrűt is találtak.
Egy ritka pápai lelet is előkerült
A Szüle nevű középkori faluhely már a feltárás előtt is szolgált meglepetésekkel. A 2024 tavaszán végzett terepbejárás és műszeres leletfelderítés során 124 fémtárgyat találtak. A pénzérmék, gyűrűk és ruhakapcsok mellett azonban egy egészen különleges tárgy is előkerült: egy pápai ólombulla.
A lelet V. Orbán pápa, vagyis Urbanus V. nevéhez köthető, aki 1362 és 1370 között állt a katolikus egyház élén. A bulla előlapján Szent Péter és Szent Pál alakja, valamint a SPA SPE felirat látható, hátoldalán pedig az URBANUS PP V felirat olvasható. A múzeum beszámolója szerint Magyarország területéről régészeti kutatások során mindössze 15 hasonló tárgy került elő.
A kutatók szerint a templomot is magában foglaló település valószínűleg a török hódoltság első felében pusztult el. Az 1570-es defterben már pusztaként szerepel, így az egykor itt élő közösség emléke fokozatosan eltűnt a tájból. A föld azonban megőrizte a nyomait.
A régészeti kutatást talajradaros felmérés is segítette: ennek köszönhetően pontosan meg tudták határozni a templom helyét, és a föld alatt rejtőző építési periódusokat is sikerült elkülöníteni. A 2024-es ásatás 390 négyzetméteres területen zajlott, a Viski Károly Múzeum régészeinek, régésztechnikusának, restaurátorának, régészhallgatóknak és önkénteseknek a közreműködésével.
A történetnek ráadásul lehet folytatása is. A múzeum szakmai beszámolója szerint további ásatásokra lenne szükség ahhoz, hogy még pontosabban megismerjék az egykori település történetét. Hosszabb távon azt is szeretnék elérni, hogy a templom területét kivonják a mezőgazdasági művelésből, és bemutatóhelyet alakítsanak ki a helyszínen.
