Veszélyes tömegszállások Erzsébetvárosban: csecsemők is élnek szellőzetlen pincékben
Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban egyre több üzlethelyiségben és pincében alakítanak ki tömegszállást, ahol az önkormányzati beszámolók szerint akár csecsemők is élnek. A helyiségek egy része alapvetően alkalmatlan a lakhatásra, a társasházakból pedig egyre több panasz érkezik a lakóközösségi konfliktusok és a veszélyes közműmegoldások miatt.
Az egyik jellemző eset szerint a tulajdonos nem tudja üzletként hasznosítani, eladni vagy megfelelő áron kiadni az ingatlanját, ezért szállást alakít ki benne, és a bevétel érdekében akár 15–20 embert is bezsúfol egyetlen helyiségbe. Az üres üzletek és pincék rendbetétele jelentős kiadással járna: a megfelelő légcsere kialakítása és a felújítás olyan költségeket jelenthet, amelyeket sok vállalkozás vagy civil szervezet nem tud vállalni, így a helyiségek kihasználatlanul maradnak, majd megjelennek a szabályokat megkerülő megoldások.
A 2026. szeptemberi hirdetési adatok alapján a VII. kerületben egy albérlet átlagosan 250 ezer forintba került. Akinek erre nincs pénze, könnyen egy jóval rosszabb körülményeket kínáló szálláson találhatja magát. A pincékben és üzlethelyiségekben kialakított férőhelyek pontos díjáról a megszólalóknak nem volt információjuk, de internetes hirdetések szerint ezek jóval olcsóbbak. A szakemberek szerint nem lehet minden helyszínt egyformán kezelni: más helyzetet jelent egy munkásszállásként használt ingatlan, és mást az, ahol súlyos együttélési konfliktusok vagy szerhasználati problémák is megjelennek.
Télen szenes pincébe vittek haza néhány hónapos gyerekeket
A legsúlyosabb beszámolók nem pusztán zsúfoltságról szóltak. Felidéztek olyan téli esetet is, amikor néhány hónapos gyerekeket vittek haza egy döngölt földű szenes pincébe, ahol gázpalackot és rezsót használtak. „Én azt csodálom, hogy még itt nem volt katasztrófa” – mondta el az ügy kapcsán Szücs Balázs alpolgármester. Egy másik társasháznál a katasztrófavédelmet is ki kellett hívni: a beszámoló szerint szabálytalan közműbekötéseket találtak, a gázt és az áramot is lekapcsolták, és végül így sikerült elérni, hogy megszűnjön az ottani veszélyes helyzet.
A lakóktól érkező panaszok között hangoskodás, alkoholfogyasztás, szerhasználat és a társasházban élők zaklatása is szerepelt. Olyan helyszínről is beszéltek, ahol nem volt megfelelő illemhely. Ezek az esetek egyszerre érintik a szállásokon élők alapvető életkörülményeit és a teljes lakóközösség biztonságát.
Magántulajdon esetén szűkebb az önkormányzat mozgástere
A fellépés lehetőségeit alapvetően meghatározza, kié az ingatlan. Az önkormányzati tulajdonú helyiségeknél könnyebb eljárni, magántulajdon esetén azonban jóval korlátozottabbak az eszközök. Egy üzlethelyiség lakássá alakításának szigorú feltételei vannak, a kifogásolt esetekben viszont úgy költöztetnek be embereket, hogy ez az átalakítás nem történik meg. A megszólalók szerződés nélküli kiadásról és az ellenőrzés hiányáról is beszámoltak.
Az önkormányzati kampány célja ezért elsőként az, hogy kiderüljön, pontosan hol működnek ilyen szállások, és a bejelentések alapján tisztázni lehessen, mely ingatlanoknál milyen beavatkozás jöhet szóba. Ez azonban nem feltétlenül vezet gyors eredményre: Nagy Andrea független önkormányzati képviselő és Szücs Balázs alpolgármester beszámolója szerint van olyan ügy, amely másfél éve húzódik, az önkormányzat többször is járt a helyszínen, a konfliktus mégsem rendeződött, időközben pedig már a társasházi tulajdonosokat is zaklatták. A megszólalók ezért olyan szabályozást sürgettek, amely hatékonyabb védelmet ad a lakóközösségeknek, és tényleges következményt kapcsol ahhoz, ha valaki lakhatásra alkalmatlan helyiséget használ szállásként.
A probléma nem áll meg Erzsébetváros határán
A beszélgetés egyik fontos megállapítása volt, hogy a probléma nem áll meg Erzsébetváros határán. Más belső kerületekben is megjelentek hasonló szállások, a külső városrészekben pedig családi házak mögötti melléképületekben is kialakulhatnak kiszolgáltatott lakhatási helyzetek. A veszélyes szállások felszámolása mellett arra is választ kell találni, hová kerülnek az ott élő emberek. A beszámoló szerint az érintettek nem jókedvükből választanak nedves, nehezen fűthető vagy fűthetetlen helyiségeket, hanem azért, mert más megoldást nem tudnak megfizetni.
A megszólalók a szociális ellátórendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és az önkormányzati feladatokhoz szükséges források biztosítását is fontosnak tartották. Szerintük a kerületenkénti intézkedések mellett közös budapesti lakhatási és szociális megoldásokra lenne szükség, a lakók és a szakemberek bevonásával.
