Szinte eltűnt a Velencei-tó: egészen szürreális, ami most a parton fogadja az embert
Ahol néhány éve még strandolók úsztak és gyerekek pancsoltak, ott most száraz meder, kisebb vízfoltok és pocsolyák láthatók. A Velencei-tó vízszintje október elején már 5 centiméter alá süllyedt Agárdnál, a tó egyes részein pedig egészen szürreális látvány fogadja az embert.
A helyszínen készült friss fotók jól mutatják, mennyire visszahúzódott a víz. A tó sekélyebb, korábban strandolásra kialakított részein különösen látványos a változás: olyan területek váltak szabaddá, amelyeket korábban víz borított. A képeken az is jól látszik, hogy a tópart egyes részei már inkább szárazföldnek tűnnek, mint tómedernek. A vízfelületből itt-ott kisebb foltok maradtak, miközben a korábban víz alatt lévő területeken sétálnak, futkároznak, sőt sárkányt is eregetnek.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság október 5-én arról számolt be, hogy az agárdi vízmércén mindössze 4 centiméteres vízállást mértek. Egy évvel korábban ugyanezen a ponton még 69 centimétert mutatott a mérce. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tó teljesen kiszáradt, és a vízmérce értékét sem szabad egyszerűen a tó tényleges vízmélységeként értelmezni. Az OVF külön felhívta a figyelmet arra, hogy a vízmércék nullapontja egy rögzített, mesterséges viszonyítási alap, így a mért vízállás nem azonos a mederfenéktől számított vízmélységgel.
A vízfelület kiterjedése ugyanakkor valóban csökkent: az OVF adatai szerint egy évvel korábban 13,74 négyzetkilométer volt, jelenleg 12,89 négyzetkilométer. Ez valamivel kevesebb mint egy négyzetkilométeres zsugorodást jelent.
Nem most kezdődött a baj
A rendkívül alacsony vízállás hátterében elsősorban a tartós csapadékhiány és az átlagosnál melegebb időjárás áll. A Velencei-tó vízgyűjtőjén a vízhiány évek óta halmozódik: az OVF szerint a 2021 óta felhalmozódó csapadékhiány 2026 áprilisára területi átlagban elérte a 300 millimétert. A 2025 novembere és 2026 áprilisa közötti, a tó feltöltődése szempontjából fontos időszakban a vízgyűjtőre hulló csapadék 37 százalékkal maradt el az 1991–2020 közötti sokéves átlagtól. A 2025 májusa és 2026 áprilisa közötti tizenkét hónapból pedig tizenegyben csapadékhiányt mértek.
A kevés csapadék mellett a melegebb idő is rontott a helyzeten, hiszen a magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást mind a tó felszínéről, mind a vízgyűjtő területről.
Az alacsony vízszint nemcsak látványos változást okoz. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szeptemberben arról számolt be, hogy a Velencei-tó fokozottan sérülékeny állapotba került az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt. A csökkenő vízszint következtében a tó vizének sótartalma is kiemelkedően magas volt, emellett tömeges pikoalga-jelenlétet is tapasztaltak. A keleti medencében magas klorofill-a-tartalmat mértek.
Emiatt a szakemberek folyamatosan figyelik a tó állapotát: 2026 júniusa óta automata mérőbója szolgáltat 15 percenként vízminőségi adatokat többek között a vízhőmérsékletről, az oxigénviszonyokról, a sótartalomról, a zavarosságról és az algásodásra utaló jelekről.
