Titokban készül a terv, ami végleg lezárná az orosz-ukrán háborút: Amerika és Európa négy pontban gondolkodik
Az Egyesült Államok és Európa lassan egy közös békecsomag felé halad az orosz–ukrán háború lezárására, amely gazdasági és biztonsági garanciákat kínálna mindkét félnek.
A diplomáciai folyamat legújabb fordulójaként múlt pénteken hatórás egyeztetésre került sor a floridai Hallandale Beachben, ahol Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízottak ukrán tisztviselőkkel, valamint brit, francia és német képviselőkkel tárgyaltak.
A megbeszélésen az amerikai fél ismételten arra kérte Kijevet, hogy hagyjon fel az orosz finomítók elleni csapásokkal, Donald Trump ugyanis ezt szabta a békefolyamat folytatásának feltételéül. Volodimir Zelenszkij elutasította a kérést, mire válaszul Trump megkötötte az orosz dízelügyletet, amelynek célja a félidős választások közeledtével az üzemanyagárak csökkentése volt. Az ukrán elnök gyengének minősítette a lépést, az amerikai elnök pedig válaszul a Kijevnek nyújtott hírszerzési támogatás megvonásával fenyegetőzött.
A megbeszéléseket jól ismerő amerikai források felvázolták, hogy a felszín alatt már valójában egy részletes béketervet készítenek elő, ami a legkényesebb kérdésekre is válaszolna. A készülő dokumentum négy pillérre épülne.
Az első pillér Ukrajna újjáépítését foglalja magában, amelynek során a Világbank és a BlackRock befektetési társaság közös keretrendszert dolgozna ki az ország újjáépítésére, a háborús áldozatok családjainak támogatására, valamint a gazdaság talpra állítására. A tárgyalók részletes költségbecslést kértek Kijevtől, amelyet a következő napokban várnak.
A második pillér a biztonsági garanciák rendszere lenne. Ukrajna az Egyesült Államoktól és az európai országoktól a NATO 5. cikkéhez hasonló kollektív védelmi ígéretet kapna, amely katonai választ helyezne kilátásba egy esetleges újabb orosz támadás esetén. Oroszország szintén tárgyalásokat folytatna Európával a saját biztonsági igényeiről, bár ennek pontos tartalma egyelőre nem ismert.
A harmadik elem az energetikai együttműködésen keresztüli gazdasági integráció lenne Oroszország, Ukrajna és Európa között. Ennek része lehetne egy olyan vezeték, amelyen keresztül orosz kőolaj és földgáz áramolna Európába, a tranzitbevételeken pedig Moszkva és Kijev osztozna. A megállapodás rögzítené azt is, hogy mikor és miként kerülne sor a meglévő gazdasági szankciók feloldására.
A negyedik, egyben legkényesebb pillér a területi rendezés kérdése. Oroszország tűzszünetbe egyezne bele a jelenlegi frontvonal, az úgynevezett ellenőrzési vonal mentén. Ukrajna számára ez azt jelentené, hogy lemond az orosz megszállás alatt álló területekről, beleértve a Donbászt is. A tartós megoldást ugyanakkor nehezíti, hogy a frontvonal napról napra változik.
Az európai vezetők ugyan felháborodtak Trump dízelügylete miatt, a Kushner és Witkoff vezette tárgyalási folyamatot mégis folytatni kívánják. A rendezés melletti fő érv az, hogy a háború brutális véráldozatot követel, és Oroszország már több mint 1,4 millió embert veszített halottakban és sebesültekben. Egy európai diplomata ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hírszerzési jelentések szerint Vlagyimir Putyin nem a békét, hanem a győzelmet akarja, és Trump dízelügylete paradox módon éppen ahhoz segíti hozzá, hogy folytathassa a háborút.
