A sajtos keksz is hozzájárulhat a fogszuvasodáshoz
Sokan a cukorkát, a csokoládét és a cukros üdítőket tartják a fogszuvasodás legfőbb okozóinak, pedig egy jóval hétköznapibb nassolnivaló is hozzájárulhat a problémához. A sajtos kekszek és ropogtatnivalók keményítőtartalmuk miatt táplálhatják a szájban élő baktériumokat, ráadásul könnyen a fogak közé és a rágófelszínekre tapadhatnak.
A sajtos ízesítésű ropogtatnivalók, a sós kekszek, a chipsek és más finomított lisztből készült rágcsálnivalók ugyanúgy részei lehetnek a mindennapi étrendnek, különösen a gyerekeknél. A fogorvosok arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen termékek a fogszuvasodás szempontjából korántsem olyan ártalmatlanok, mint amilyennek elsőre tűnnek.
Nem a sajtos ízesítés a fő probléma
A probléma elsősorban nem a sajtos ízesítésben, hanem a termék összetételében keresendő. Az ilyen kekszek gyakran finomított búzalisztet és keményítőt tartalmaznak, amelyek lebontása során a szájban élő baktériumok számára hasznosítható cukrok keletkeznek.
A baktériumok a szénhidrátok lebontásakor savakat termelnek. Ezek csökkentik a szájüreg pH-értékét, és elősegíthetik a fogzománc ásványianyag-vesztését. Ha a folyamat gyakran ismétlődik, és a fogaknak nincs elegendő idejük a természetes visszaásványosodásra, nőhet a fogszuvasodás kockázata.
A ragacsos, morzsálódó állag további problémát jelenthet. A kekszdarabok könnyen megrekedhetnek a fogak között vagy a rágófelszínek barázdáiban, így a szénhidrátok hosszabb ideig érintkezhetnek a fogakkal.
A nassolás gyakorisága is számít
A fogak szempontjából nem kizárólag az elfogyasztott étel típusa számít. Az is fontos, milyen gyakran kerül újabb falat a szánkba. Ha valaki egész nap kisebb adagokat eszeget, a fogzománcot érő savas hatások rendszeresen megismétlődhetnek.
A nyál segít semlegesíteni a savakat, eltávolítani az ételmaradékokat és támogatni a fogzománc ásványianyag-tartalmának helyreállítását, de az állandó nassolás megnehezítheti ezt a folyamatot. Ezért a fogorvosok azt javasolják, hogy a ropogtatnivalókat ne egész nap, folyamatosan fogyasszuk, hanem lehetőleg egy-egy meghatározott étkezéshez kapcsoljuk.
Mit érdemes választani helyette?
Nem kell minden sajtos kekszet száműzni az étrendből, de érdemes tudatosabban megválasztani a nassolnivalókat. A fogorvosok például nyers zöldségeket, például répa- és zellerszárdarabokat, valamint megfelelő mennyiségű, sótlan olajos magvat ajánlanak alternatívaként.
A valódi sajt szintén kedvezőbb választás lehet a keményítőtartalmú sajtos kekszek helyett. A sajt kalciumot és foszfort tartalmaz, és nem biztosít olyan keményítőforrást a szájüregi baktériumok számára, mint a lisztalapú rágcsálnivalók.
A megfelelő folyadékbevitelről sem szabad megfeledkezni. A víz segít eltávolítani az ételmaradékok egy részét, és nem terheli cukorral a fogakat. A tudatos ételválasztás mellett a megfelelő szájhigiénia is elengedhetetlen: a napi kétszeri, fluoridos fogkrémmel történő fogmosás, valamint a fogközök rendszeres tisztítása javasolt.
A fogak védelmében tehát nem egyetlen élelmiszer teljes elhagyása a legfontosabb. Sokkal többet számíthat a cukrok és a finomított szénhidrátok gyakori fogyasztásának mérséklése, a folyamatos nassolás kerülése és a következetes szájápolás. A sajtos keksz ettől még alkalmanként beleférhet az étrendbe – a lényeg az, hogy a népszerű ropogtatnivalót se tekintsük automatikusan fogbarát választásnak csak azért, mert nem édesség.
