36 millió éves titkot rejt a Duna: különleges képződmények bukkantak elő a mederből
Különleges, több tízmillió éves földtani képződmények váltak láthatóvá a Duna rendkívül alacsony vízállásánál. A látványos kőzetbordák Lábatlan és Nyergesújfalu térségében is megtalálhatók, de nem véletlenül nem láthatók minden nap.
Ritkán látható természeti érdekességre hívta fel a figyelmet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: a Duna alacsony vízállásánál előbukkannak az úgynevezett eocén kőzetbordák. Ezek a különleges formák nem most keletkeztek, hanem egy több tízmillió évvel ezelőtti tengeri világ emlékét őrzik.
A képződményekről készült felvételeken a kőzetek bordaszerű, helyenként karmokra emlékeztető vonalai rajzolódnak ki a folyómederben. A látvány különösen felülről feltűnő, hiszen ilyenkor az is kirajzolódik, hogy a sziklás formák milyen hosszan folytatódnak a víz alatt.
36 millió éves emlékek rejtőznek a Duna medrében
Az eocén kőzetbordák mintegy 36 millió éves földtani képződmények. Kialakulásuk még abból az időből származik, amikor a mai Duna helyén és környezetében sekélytenger hullámzott. Ennek a tengernek az üledékei, köztük márga és mészkő rakódtak le, majd a kőzetrétegek későbbi elmozdulása és eróziója alakította ki a ma látható formákat.
A rétegek megdőltek, a víz pedig hosszú idő alatt koptatta a felszínüket. Így jöttek létre azok a párhuzamos, bordaszerű kőzetvonulatok, amelyek ma a Duna medrébe nyúlnak. A különleges képződmények azonban csak akkor láthatók, ha a folyó vízszintje rendkívül alacsony. Még ilyenkor is csak egy kisebb részük emelkedik ki a vízből, ezért a látványos felvételek nem mindennapi lehetőséget kínálnak a földtani múlt megismerésére.
Lábatlanon és Nyergesújfalun is érdemes keresni őket
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy az eocén kőzetbordákat nem kizárólag az egyik vagy a másik településnél kell keresni: Lábatlan és Nyergesújfalu térségében egyaránt megtalálhatók. A lábatlani képződmények különösen látványosak felülnézetből, amikor a megdőlt rétegek és a jellegzetes, karomszerű formák is jól kirajzolódnak. Nyergesújfalu környékén pedig jóval hosszabb kőzetbordák húzódnak a mederben.
A látványosság ugyanakkor nemcsak földtani érdekesség. A kőzetek a hajózás szempontjából is fontosak: alacsony vízállásnál a mederbe mélyen benyúló formák zátonyszerű akadályokat jelenthetnek, és megnehezíthetik, veszélyessé tehetik a hajók közlekedését.
