2027 novemberéig leválhat Magyarország az orosz gázról
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptember 18-án bejelentette: Magyarország 2027 novemberéig leválhat az orosz gázról, ami egybeesik az uniós határidővel. A cél elérése érdekében tárgyalások zajlanak a horvát Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználásáról. Magyarország emellett mentességet kért az Egyesült Államoktól az orosz gázra kivetett vámok alól, ami arra utal, hogy a kormány menekülőútvonalat is nyitva tartana.
A leválás azért is sürgős, mert ma már nemcsak az Európai Unió várja el az orosz energiáról való leválást: Washington büntetővámokat helyezett kilátásba azon országok ellen, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak.
Erős orosz kitettség
Magyarország energiaellátása jelenleg erősen függ az orosz importtól. 2023-ban az olaj körülbelül 90 százaléka és a gáz 70 százaléka származott Oroszországból. 2026-ban Magyarország volt az orosz vezetékes gáz legnagyobb vásárlója az unióban.
A kőolaj nagyrészt a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, amely a háború során megsérült, illetve az adriai vezetéken át, amelyen a horvátok nem engednek át orosz energiát. A földgázellátás ugyancsak egy beszállítási útvonalra épül: Oroszország felől a Balkáni Áramlaton keresztül, Szerbiából.
Mi helyettesítheti az orosz gázt?
Az Európai Unió elsősorban amerikai LNG-vel, azaz cseppfolyós gázzal helyettesítené az orosz energiahordozókat, ezért lehet kulcsfontosságú az adriai útvonal és a Krk szigetén lévő finomító. Karagich Bálint közgazdász, az Energiastratégiai Intézet volt ügyvezetője szerint hosszú távon szerepet játszhat Románia is a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező jövőbeli termelése kapcsán: a 2027-től tervezett kitermelés évente 7-8 milliárd m³ potenciállal bírhat, amelyből Magyarország akár évi 1-2 milliárd m³ gázt importálhatna. Opció lehet a szlovén interkonnektor is, amelyen a tervek szerint kezdetben 440 millió, később akár 1,7 milliárd m³ földgáz haladhat át évente, közvetlen összeköttetést nyújtva az olasz földgázpiachoz.
A közgazdász szerint gázoldalon a leválás műszakilag megvalósítható, mert szinte minden szomszédunkkal van kétirányú interkonnektorunk, így kisebb az egyirányú függésünk, mint az olajnál. Török Áramlaton keresztül azeri vagy más, közép-ázsiai gáz is jöhet.
Mennyibe kerül mindez?
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont elemzése szerint bár a Hormuz-blokád jelentős, 48 százalékos drágulást okozott az energiapiacon, az orosz forrásról való leválás ehhez csekély, alig egy százalékos pluszt tenne rá. Ez euróban 0,1-0,2 euró per megawattóra a rövid távú oroszgáz-szerződések nélkül, illetve 0,4-0,8 euró Nyugat-Európában és 1,1-1,4 euró a tengerektől jelentős mértékben elzárt Közép-Kelet-Európában a hosszú távú szerződések nélkül. Magyarországra így a 0,1, illetve az 1,4 eurós drágulás jött ki.
Karagich szerint az importfüggést a diverzifikáció önmagában nem csökkenti, csak átalakítja: a hazai termelés a gázigény mintegy 18 százalékát fedezi, ez a leválás után sem változik várhatóan. A külső függés mérsékléséhez hazai energiatermelés növelésére is szükség van, ebben játszhat szerepet a biogáz, valamint a gázfogyasztás elektrifikációja esetén más megújuló energiaforrások. A szélenergia régóta fennálló hiányossága Magyarországnak, ám a szél- és napenergia önmagában nem oldja meg a flexibilitási problémákat, mert időjárásfüggő termelők, ezért fontos más források, például az atomenergia vagy a zsinórtermelésre képes megújulók, mint a geotermia vagy a vízenergia szerepe.
A gáztárolók jelenlegi töltöttsége megfelelő, a 2026/27-es télre nincs fizikai ellátási probléma. A kormány a megújuló energiaszektor, elsősorban a szél- és napenergia fejlesztését tervezi, kihasználva a meglévő struktúrákat, újakat építve és alternatív forrásokat keresve. Mindezzel reálissá válhat a leválás az orosz gázról, akár rövidtávon, komoly pluszköltségek nélkül.
