Áfacsökkentés és átfogó reform előtt a gyógyászati segédeszközök piaca
Azonnali áfacsökkentést és a több mint két évtizede változatlan támogatási rendszer teljes átalakítását sürgetik a gyógyászati segédeszközök forgalmazói az ágazatot sújtó válság miatt. A betegek terheit jelentősen enyhítő, 5 százalékos áfakulcs bevezetéséről és a finanszírozás reformjáról a jövő héten, szeptember 30-tól indulnak meg az érdemi egyeztetések a kormányzattal.
A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) és a társszervezetek közös javaslatcsomagjának legfőbb eleme, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási listáján szereplő mintegy 3200 termék általános forgalmi adóját 27-ről 5 százalékra mérsékeljék. Ez a lépés változatlan nettó árak mellett nagyjából 17 százalékkal tenné olcsóbbá a segédeszközöket a vásárlóknak.
A költségvetést évente legfeljebb 6 milliárd forinttal terhelő javaslatról az Egészségügyi Minisztériumban indulnak a tárgyalások, a végső döntés azonban nagyban függ a Pénzügyminisztérium álláspontjától is.
A korszerűtlen szabályozás felülvizsgálatának szükségességét már az állami egészségbiztosító is felismerte. Dávid Tamás, a NEAK főigazgató-helyettese elismerte, hogy a lassan három évtizede kialakított finanszírozási modell megérett a reformra. A jelenlegi szisztéma legnagyobb hibája, hogy a segédeszközöket a gyógyszerekhez hasonlóan finanszírozza, miközben teljesen figyelmen kívül hagyja a minőségi és műszaki különbségeket az olyan termékeknél, mint például az inkontinenciabetétek.
A jövőben a NEAK a mérhető műszaki tulajdonságok és a valós hozzáadott érték alapján értékelné a termékeket. Bár Magyarország európai viszonylatban keveset költ erre a területre, az olyan modern technológiák támogatása, mint a gyermekek folyamatos vércukormérését biztosító szenzorok, egyre hangsúlyosabbá válik. Felmerült továbbá az is, hogy bizonyos, az önálló életvitelt segítő eszközök finanszírozásába a szociális ágazatot is bevonják.
A támogatási rendszer átalakítása mellett a hazai orvostechnikai ipar helyzete is azonnali beavatkozást igényel. Bár a magyar gyártók 2025-ben kiemelkedő, megközelítőleg 430 milliárd forintos árbevételt értek el, ennek túlnyomó része az exportból származott, miközben a belföldi piacuk drasztikusan beszűkült.
Ennek ellensúlyozására a szakmai szervezetek egy értékalapú közbeszerzési rendszer bevezetését szorgalmazzák. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az állami tendereken már nem csupán a legalacsonyabb vételár döntene, hanem az eszközök élettartamát, üzemeltetési költségeit, valamint a hazai foglalkoztatásra gyakorolt hatását is mérlegelnék. A becslések szerint egy ilyen szemléletváltás nemzetgazdasági szinten évente akár 80-100 milliárd forintos megtakarítást is hozhatna.
