Súlyos krízis fenyegeti a hazai benzinkutakat: a dízelesek ihatják meg a levét, ha beüt a világpiaci krach
Két geopolitikai konfliktus következtében kritikus hiány alakult ki a globális dízelpiacon, ami Magyarországot az üzemanyag-árképzési puffer szinte teljes kimerülése miatt különösen súlyosan érinti. Míg a hazai vezetés célzott támogatásokkal próbálja kezelni a helyzetet, a nemzetközi nyomás és a szűkös mozgástér miatt további beavatkozások – köztük az extraprofit európai szintű megadóztatása – is napirendre kerültek, mivel a közvetlen árkorlátozás bevezetése jelenleg komoly kockázatokat hordozna.
A nemzetközi gázolajpiacot jelenleg két meghatározó geopolitikai tényező, az iráni háború és az orosz finomítók működési akadozása tartja nyomás alatt. Közép-Kelet-Európában kifejezetten kényes a helyzet, hiszen Szlovákia kivételével a régió összes állama gázolajimportra szorul.
A nemzetközi folyamatok mellett a hazai üzemanyagpiac is rendkívül kifeszített. Az év elején literenként még 88 forintos nagy- és kiskereskedelmi árrés augusztusra mindössze 18 forintra zuhant. A mintegy 80 százalékos visszaesés azt jelenti, hogy az árképzési láncból szinte teljesen eltűntek a tartalékok. Puffer hiányában egy újabb világpiaci áremelkedés vagy a forint gyengülése azonnal és tompítatlanul gyűrűzne be a hazai benzinkutak áraiba.
A kormány eddig igyekezett piacbarát módon kezelni a problémát, elkerülve az előző kabinet piactorzító intézkedéseit, például a 2022-es árstopot. Ennek szellemében június végén kivezették a márciusban bevezetett, az ellátásbiztonságot veszélyeztető védett áras rendszert. Amikor azonban a dízelpiaci helyzet ismét kiéleződött, a kormány szeptember 11-én célzott támogatási csomagot jelentett be. A kifejezetten a dízelautósokat és az agrárszektort célzó lépéssel a kabinet az ellátásbiztonság és a költségvetési stabilitás közötti egyensúlyt próbálja fenntartani.
A tartalékok drasztikus csökkenése és a folyamatos geopolitikai kockázatok – köztük egy esetleges amerikai dízelexport-tilalom réme – miatt viszont kérdéses, hogy a szeptember közepén bejelentett intézkedések hosszabb távon elegendők lesznek-e. Európa-szerte egyre több állam kénytelen beavatkozni a fogyasztói árak mérséklése érdekében, a piaci sokk kezelését ugyanis már sehol sem bízzák kizárólag a piaci mechanizmusokra.
Ezzel párhuzamosan uniós szintű vitává nőtte ki magát a finomítók rendkívüli finomítói marzsának különadóztatása, amelyből a tagállamok a kiskereskedelmi árakat mérséklő intézkedéseiket finanszírozhatnák. Bár az állami beavatkozás és a hazai intézkedések kiterjesztése iránti nyomás nő, a közvetlen hatósági árkorlátozás vagy az árrések további mesterséges leszorítása a mostani, kiélezett helyzetben rendkívül kockázatos lépés lenne.
