Százhuszonöt éve nem volt ilyen száraz nyár, 600 milliárd forintos kár is lehet
Akár 600 milliárd forintra is rúghat az idei aszály okozta kár Magyarországon. Van olyan gazdaság, ahol a megszokott termés mindössze ötödét tudták betakarítani a gazdák. Az elmúlt 125 évben nem volt olyan száraz nyár Magyarországon, mint az idei, a talajból pedig jelenleg egy teljes évnyi csapadék hiányzik. A gazdák szerint már az sem biztos, hogy egy átlagos időjárású év elegendő lenne a károk helyreállításához.
Teljesen kiszáradt kukoricatáblákból idén országszerte sokat lehetett látni. A helyzet a szántóföldeken még a 2022-es rekordaszálynál is súlyosabb lehet, ráadásul a mostani szárazság nem egyetlen időszakra korlátozódott. Az egyik békési gazdálkodó szerint az idei év valamennyi növény esetében veszteséges volt, és „egy szikra hasznot” sem tudtak előállítani a termelésből. A gazda földjein a megszokott termés mindössze 20 százalékát tudták betakarítani. A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülésén elhangzottak alapján pedig az idei aszálykár országosan a 600 milliárd forintot is elérheti.
A 2022-es súlyos aszály után a gazdálkodók már megkezdték a növénytermesztés átalakítását. Ennek egyik látványos jele, hogy idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét. Öt-tíz évvel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Mint kiderült, öt éve még több mint egymillió hektáron termesztettek kukoricát Magyarországon, idén azonban már csak körülbelül ennek a felén. Ezzel párhuzamosan nőtt a szárazságot jobban tűrő napraforgó vetésterülete, amely idén elérte a 780 ezer hektárt.
A napraforgó azonban szintén nem képes korlátlanul alkalmazkodni a vízhiányhoz. Ha ugyanis tartósan elmarad a csapadék, a szárazságtűrőbb növények termését is visszavetheti a szélsőséges időjárás. A gazdák most már elsősorban azt figyelik, hogy mennyi csapadék érkezhet a következő hónapokban. Egy békési termelő szerint ahhoz, hogy tavasszal megfelelő állapotban lehessen elkezdeni a munkát, február végéig nagyjából 350 milliméter csapadékra lenne szükség az országban.
A helyzet azonban még így sem feltétlenül oldódna meg. A gazdák szerint a talajban már akkora a vízhiány, hogy rendkívüli mennyiségű csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy a következő év ismét normálisnak legyen tekinthető. Az ország több pontján a talaj már cserepesre száradt. A mérések 125 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt olyan száraz nyár Magyarországon, mint az idei. A vízügyi hatóság adatai szerint jelenleg egy teljes évnyi csapadék hiányzik a talajból.
Az öntözés sok gazdaság számára jelenthetne részleges megoldást, ennek azonban komoly pénzügyi akadályai vannak. Magyarországon a szántóföldi területeknek mindössze nagyjából 2,5 százalékát öntözik, miközben az Európai Unióban átlagosan 6 százalék ez az arány. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az öntözéshez szükséges beruházások jelentős összeget igényelnek. Nem egyszerűen egy hagyományos szántóföldi növénytermesztésről van szó, hanem ennél jóval összetettebb és költségesebb gazdálkodási rendszert kell kialakítani.
A probléma tehát nem csupán az, hogy van-e elegendő víz, hanem az is, hogy a gazdák milyen áron tudják azt eljuttatni a földekre. Az öntözőrendszerek kiépítése, a víz biztosítása és a szükséges infrastruktúra létrehozása komoly beruházást jelenthet, amit sok gazdaság önerőből nem tud megvalósítani. A kormányzati tervek szerint azonban a következő években uniós források is segíthetik az alkalmazkodást. Az államtitkár szerint 2028-tól várhatóan elérhetővé válhatnak olyan uniós támogatások, amelyeket öntözésfejlesztésre lehet fordítani.
Ez azért lehet különösen fontos, mert a mostani tapasztalatok alapján a növénytermesztés pusztán a vetésszerkezet átalakításával nem tud teljes mértékben alkalmazkodni az egyre súlyosabb vízhiányhoz. A kukorica visszaszorulása és a napraforgó térnyerése már önmagában is azt mutatja, hogy a gazdák próbálnak alkalmazkodni, de a teljes csapadékhiányt még a szárazságtűrő növények sem képesek átvészelni.
Az idei év így nemcsak a terméskiesés miatt jelenthet komoly problémát a magyar mezőgazdaság számára. A 600 milliárd forintos nagyságrendűre becsült aszálykár mellett az is kérdés, hogy milyen állapotban fordul rá az ország a következő mezőgazdasági évre. Ha a talaj vízkészlete nem töltődik vissza megfelelően, a mostani veszteségek hatása jövőre is érezhető lehet.
