Megváltozott álláskeresés: az idősebb munkavállalók előtt álló kihívások
Az idősebb munkavállalók számára az álláskeresés különösen nehéz lehet, hiszen az életkor mellett a megváltozott kiválasztási folyamatokkal is meg kell küzdeniük. A mesterséges intelligencia, a közösségi média és az online állásportálok miatt ma már egészen másképp kell pályázni, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A szakértők szerint ezért kulcsfontosságú, hogy az álláskeresők tudatosan építsék személyes márkájukat, és ne pusztán a hosszú munkatapasztalatukat hangsúlyozzák. A cél az, hogy megmutassák, milyen értéket tudnak teremteni a leendő munkaadó számára.
Az elmúlt években jelentősen átalakult az álláskeresés és a kiválasztási folyamat: a mesterséges intelligencia, a közösségi média, valamint az online állásportálok és jelentkezési rendszerek ma már a munkakeresés természetes részei. Ez különösen nagy kihívást jelenthet azoknak az idősebb munkavállalóknak, akik hosszú évtizedek után először keresnek új állást.
A szakértők szerint ma már nem elég egyszerűen felsorolni a korábbi munkahelyeket és a megszerzett tapasztalatot. Tudatosan kell felépíteni azt is, milyen képet alakítunk ki magunkról a leendő munkáltatóban. Ennek része az önéletrajz, a motivációs levél, a LinkedIn-profil és az állásinterjún elmondott bemutatkozás is.
Hét fontos szempont az álláskereséshez
A szakértők hét tippet szedtek össze, amelyek segítséget nyújthatnak az álláskeresésben. Az első a pozitív hozzáállás: az idősebb munkavállalók sok esetben nem saját döntésükből kezdenek új állást keresni, egy elbocsátás vagy vállalatfelvásárlás könnyen megtépázhatja az önbizalmat, a visszautasítások pedig tovább nehezíthetik a helyzetet. Fontos, hogy a jelentkező ne vigye magával a korábbi csalódásokat az állásinterjúkra.
A második szempont az erősségek meghatározása és megfogalmazása. A sok évnyi munkatapasztalat önmagában még nem jelent erős személyes márkát; a lényeg az, hogy az illető milyen eredményeket ért el, és ezekből milyen értéket tud felmutatni. A kommunikációs készség, a jó ítélőképesség vagy a türelem például többféle munkakörben is hasznosítható.
Harmadikként az eredményekre és a készségekre érdemes fókuszálni. Az önéletrajz célja nem az, hogy bizonyítsa, milyen hosszú ideje dolgozik valaki, hanem hogy megmutassa: tapasztalata ma is releváns. A korábbi feladatok puszta felsorolása helyett az elért eredményeket és az alkalmazható készségeket érdemes bemutatni, lehetőség szerint számszerűsítve.
Negyedikként a rövid önéletrajz és bemutatkozás fontosságát emelték ki. Egy önéletrajz első átnézésére mindössze néhány másodperc jut, ha egyáltalán eljut egy emberhez, mivel a jelentkezéseket gyakran technológiai rendszerek szűrik meg. Érdemes az elmúlt 10–15 év legfontosabb eredményeire és az adott pozíció szempontjából releváns készségekre koncentrálni.
Ötödik szempont az online jelenlét felépítése. A LinkedIn elsődleges forrás lehet a vállalatok számára jelöltkereséskor, de egy jól elkészített profil önmagában nem feltétlenül elég. Érdemes utánanézni, milyen kulcsszavakat használnak az adott területen és az álláshirdetésekben, majd ezeket beépíteni a profilba. Ez különösen fontos lehet pályaváltás esetén.
Hatodikként az AI-eszközök megismerését javasolják a szakértők. A vállalatok egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát a jelentkezések előszűrésére, ezért az álláskeresőknek is érdemes megismerkedniük ezekkel az eszközökkel. Az AI segíthet az önéletrajz adott álláshirdetéshez igazításában, a szöveg korszerűsítésében, rövid bemutatkozások elkészítésében vagy a tapasztalatok áttekinthető formába rendezésében.
Végül a személyes kapcsolatépítés továbbra is fontos része lehet az elhelyezkedésnek. Érdemes összegyűjteni a korábbi személyes és szakmai kapcsolatokat, részt venni állásbörzéken és kapcsolatépítő eseményeken. A szakmai önkéntesség szintén lehetőséget adhat kapcsolatok építésére. A lényeg, hogy az álláskereső ne kizárólag az online jelentkezésekre támaszkodjon.
