Lassú növekedés, komoly kockázatok: merre tart a magyar gazdaság?
A magyar gazdaság a korábbi évek stagnálása után mérsékelt növekedési pályára állt, de a fordulat törékeny, és jelentős kockázatok terhelik – derül ki a legfrissebb előrejelzésekből és szakértői értékelésekből. Az idei évre várt 1,7 százalékos GDP-bővülés a tavalyi 0,5 százalékos növekedéshez képest javulást jelent, jövőre pedig a növekedés a 2,2 százalékot is elérheti.
A fogyasztás a fő hajtóerő, a beruházások viszont visszaestek
A növekedés motorja elsősorban a lakossági fogyasztás és a reálbérek emelkedése. Míg a lakossági fogyasztás 2025-ben 2,9 százalékkal nőtt, addig 2026-ra 4 százalékos, 2027-re további 3,3 százalékos bővülés várható. Ezzel szemben a beruházások terén visszaesés tapasztalható: a vállalkozásoknál mintegy 15 százalékos visszaesés mutatkozik, ami részben az uniós forrásokra való várakozásnak tudható be.
Kiváró cégek, visszafogott állami költekezés
A szakértők szerint sok vállalkozás egyszerűen kivár, és amíg nem érkeznek meg a kohéziós pénzek, inkább nem ruház be. A feldolgozóiparban és a szállításban mutatkoznak a legnagyobb gondok: a korábban indult beruházások kifutottak, újak pedig nem indultak, ráadásul ezeket a területeket érinti leginkább az alacsony külső kereslet. Az állami beruházások egy része szintén stagnál vagy leállt, ami választási évben természetes jelenség, hiszen az új kormány még nem indított új programokat, az előző kormány beruházásainak egy részét pedig felülvizsgálják vagy leállítják.
Demográfiai és versenyképességi kihívások
Hosszabb távú problémát jelent az elöregedő társadalom: csökken a munkaképes és aktív korú lakosság száma és aránya, ami hozzájárul a munkaerőhiányhoz. Emellett a korábbi extenzív, tőke- és munkaerő-bevonáson alapuló növekedési modell kifulladt, a termelékenység alig nőtt, miközben a reálbérköltségek jelentősen emelkedtek, és az elmúlt évek szűkössége a magyar gazdaság általános versenyképességét is rombolta.
Külső tényezők: energiaárak, német gazdaság, vámháború
A külső környezet komoly bizonytalanságot hordoz. Az iráni konfliktus és az emiatt elszálló energiaárak csökkentették mind a fogyasztási, mind a beruházási kedvet, és az energiaárak alakulása továbbra is meghatározó kérdés. A német gazdaság problémái – például a Rajna vízszintjének visszaesése vagy az autóipar volumenének csökkenése – szintén hatással lehetnek a neki kitett magyar gazdaságra. Az exportorientált magyar gazdaságot a vámháborús feszültségek is veszélyeztetik, az aszálykárok pedig az inflációt növelhetik.
Mi hozhat fordulatot?
Az ipari termelés az év második felében növekedett, júliusban 4,7 százalékos bővülést mutatott, így a szektor évek után ismét hozzájárulhat a GDP-hez, bár átmeneti zavarok – például paksi leállások – itt is várhatók. Az uniós pénzek megérkezése új lendületet adhat a beruházásoknak. Az előrejelzések szerint a beruházási teljesítmény a 2024-es 8,6 százalékos és a 2025-ös további 2,8 százalékos csökkenés után 2026-ban 1,5, 2027-ben pedig 3,5 százalékos növekedést érhet el, ami nagyon lassú visszakapaszkodást jelent.
A jövő az uniós pénzeken és a nemzetközi környezeten múlik
Rövid távon a lakossági fogyasztás marad a fő hajtóerő. Hosszabb távon a kilátások az uniós források megérkezésétől és a befektetői bizalom alakulásától függenek: ha ezek javulnak, az további növekedést hozhat a beruházásokban és a GDP-ben, ha viszont a fent említett kockázatok megmaradnak, az akár le is térítheti a magyar gazdaságot a növekedési pályáról.
