Újabb húszitámadások Szaúd-Arábia ellen – veszélyben a globális olajellátás
Újabb drón- és rakétatámadásokat indítottak a jemeni húszik Szaúd-Arábia ellen, miközben megerősítették állásaikat a Vörös-tenger partvidékén. A konfliktus a globális olajellátást is egyre súlyosabban fenyegeti, a feszültség enyhítését célzó diplomáciai tárgyalásokat pedig elhalasztották.
Hétfőn az Irán által támogatott húszik több tucat rakétát és drónt lőttek ki a dél-szaúd-arábiai Hamísz Musajt katonai légibázisra. A szaúdi légicsapásokra válaszul indított támadás repülőgéphangárokat, radarrendszereket, kifutópályákat és lőszerraktárakat célzott. A szaúdi hatóságok tájékoztatása szerint tizenhárom civil megsebesült.
Bár a szaúdi és a jemeni légierő fokozta a húszik elleni bombázásokat – többek között a történelmi vörös-tengeri kikötőváros, Moha környékén –, a lázadók továbbra is szilárdan ellenőrzik a nyugati partvidék szinte egészét.
A húszik gyors előrenyomulása, köztük a Vörös-tenger bejáratánál fekvő Perim-sziget elfoglalása, valamint egy csütörtöki, a szaúdi kelet–nyugati kőolajvezetéket megbénító dróntámadás komoly nyomás alá helyezte a szaúdi olajexportot. Az 1200 kilométeres vezetéket még az 1980-as években építették a Hormuzi-szoros kiváltására. Mivel a szoros jelenleg is nagyrészt blokád alatt áll, a vezeték tartós leállása a kereskedők szerint a globális olajkínálat akár 4 százalékos kiesését is okozhatja. Ennek hatására a kőolaj világpiaci ára hétfőn átmenetileg több mint 4 százalékkal ugrott meg.
A kiújult jemeni konfliktus Donald Trump amerikai elnököt is lépéskényszerbe hozta, azonban források szerint Washington egyelőre elzárkózott Szaúd-Arábia közvetlen katonai beavatkozást sürgető kéréseitől, és kizárólag hírszerzési támogatást nyújt. Trump a hétvégén egyeztetett Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökössel, a húszik pedig szintén felvették a kapcsolatot Washingtonnal, arra kérve az Egyesült Államokat, hogy maradjon ki a harcokból.
Eközben a diplomáciai megoldás reménye is elhalványult. Hétfőn Ománban tartottak volna egyeztetéseket Irán és az öböl menti arab államok részvételével a február 28-án kitört háború óta nagyrészt lezárt Hormuzi-szoros újranyitásáról, a megbeszélést azonban elhalasztották. Teherán állítása szerint ez szaúdi kérésre történt. Bár az amerikai elnök szerint Irán gyors megállapodásra törekszik, Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára leszögezte, hogy addig nem lesznek tárgyalások, amíg az ő feltételeik nem teljesülnek.
A térség tengeri áruszállításának veszélyeit jól mutatja az El Gaia nevű, panamai zászló alatt közlekedő olajszállító esete, amelyről egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot. Az iráni Forradalmi Gárda szerint a hajó tengeri aknára futott egy tiltott zónában, míg az amerikai hadsereg azt állítja, hogy a tankert még a múlt hónapban érte iráni rakétatalálat. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete annyit erősített meg, hogy a hajó szombaton rongálódott meg, és két tengerész eltűnt. A Forradalmi Gárda határozottan közölte, hogy a világ legfontosabb olajszállítási útvonalának számító Hormuzi-szoros továbbra is zárva tart, és szigorú ellenőrzésük alatt áll.
