Rá sem lehet ismerni a tihanyi Belső-tóra: szinte eltűnt a víz
A Tihanyi-félsziget egyik különleges természeti értékénél megdöbbentő látvány fogadja a látogatókat: a Belső-tó medrében alig maradt víz, a korábbi víztükör helyén nagy kiterjedésű, száraznak tűnő területek láthatók.
A látszat azonban csalóka: aki közelebb merészkedik, hamar megtapasztalhatja, hogy a felszín alatt még ott van a nedves, iszapos meder. A talaj több helyen süppedős, ezért nem érdemes egyszerűen száraz földként kezelni a tó visszahúzódott medrét.
A tó környéke is jóval üresebbnek tűnik a megszokottnál. A víz közelében néhány kacsa, kócsag és gém tűnt fel, miközben a környék élővilágából más állatok is láthatók, például ürgék és szürkemarhák.
Volt idő, amikor horgászok jártak ide
A tihanyi Belső-tó nem mindig volt ilyen csendes és üres. Évtizedeken át népszerű horgász- és kirándulóhelynek számított: az 1970-es években már arról írtak, hogy a Tiszántúlról is érkeztek ide horgászok, a tóparton pedig egy-egy hétvégén autók százai sorakoztak.
A nyolcvanas években is rendszeresen beszámoltak a horgászszezon kezdetéről és a tóban fogható halakról. A mai látvány ezért különösen szembetűnő: ahol egykor horgászok ültek a parton, most alig maradt víz.
Kutatják, honnan kap vizet a tó
A mostani helyzet azért is érdekes, mert a szakemberek szerint nem feltétlenül lehet mindent egyszerűen az aszály számlájára írni. A Belső- és Külső-tó vízháztartásának jobb megértésére kutatási program indult, amelyben több intézmény szakemberei vesznek részt.
A vizsgálatok többek között a felszín alatti vizek mozgására, a tavak vízszintjére és vízminőségére is kiterjednek.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztusi tihanyi szakmai rendezvényén ugyancsak központi téma volt a változó vízszint és az ehhez való alkalmazkodás. A kutatók szerint a globális éghajlatváltozás miatt várható melegedés és a csökkenő csapadék olyan helyzetet teremthet, amelyhez a Balaton térségének is alkalmazkodnia kell.
Hiába az eső, súlyos krízis sújtja Magyarországot
Az elmúlt napok esői már enyhítettek az aszályon a Dunántúl több részén, az Alföldön azonban továbbra is súlyos a helyzet. A HungaroMet szeptember 10-i elemzése szerint akkor még az ország több mint 96 százalékán nagyfokú, az Alföldön sokfelé pedig a legmagasabb fokozatú mezőgazdasági aszályt mértek.
Az elmúlt 90 nap csapadékhiánya 110–180 milliméter között alakult, a talaj felső egy méteres rétegéből pedig 150–200 milliméter víz hiányzott a telítettséghez képest.
A 2026-os nyári aszály a hazai vizeken is döbbenetes nyomot hagyott: a Dunán és a Tiszán rendkívül alacsony vízállásokat mértek, a Dunán júliusban több helyen is negatív rekordok dőltek meg. Baján mindössze 17 centimétert mutatott a vízmérce.
A tavak sem úszták meg: a Balaton átlagos vízállása szeptember 13-án már csak 36 centiméter volt, a Velencei-tónál pedig szintén kritikus vízhiány alakult ki.
