Trump szerint történelmi egyesülés jöhet, kijelentése után azonnal tiltakozó közleményt adtak ki
Donald Trump amerikai elnök szerint előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik Írország és Észak-Írország újraegyesítése. Az elnök szombaton kezdődött dublini látogatásán jelentette ki, hogy örömmel fogadná az Egyesült Királysághoz tartozó terület és a több mint száz éve független államként létező Ír Köztársaság egyesítését.
Trump, akinek repülőgépe szombaton szállt le Dublinban, Micheál Martin ír miniszterelnök társaságában tartott rövid sajtótájékoztatóján az ír egyesítésre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem akar semmilyen gondot okozni, de nagyon szeretné az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesülését. Hozzátette: a határ mindkét oldalán vannak barátai, „nagyszerű ír emberek”, és az újraegyesítés is „nagyszerű” fejlemény lenne.
„Hogyan is lehetne ez rossz? Ha megtörténik, az mindenkinek komoly dicsőség lenne, márpedig végül meg fog történni, és az fantasztikus lesz” – mondta az amerikai elnök az ír sziget újraegyesítéséről. Hozzátette ugyanakkor, hogy „erről azért az Egyesült Királyságnak is lesz majd mondanivalója”.
Az elnök nyilatkozata után azonnal tiltakozó közleményt adott ki a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). Gavin Robinson, a párt vezetője úgy fogalmazott: Észak-Írország alkotmányos jövőjéről „nem londoni, washingtoni vagy dublini kommentárok” döntenek majd, hanem az észak-írországi nép. Robinson szerint Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mivel ez a nép demokratikusan kifejezésre juttatott akarata.
A DUP vezetője közölte: bízik abban, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot választja. „Unionisták vagyunk, így nem áll érdekünkben országunk megsemmisítése azzal, hogy csatlakozunk az Ír Köztársasághoz” – fogalmazott szombati nyilatkozatában a legnagyobb észak-írországi britpárti erő vezetője.
Andy Burnham brit miniszterelnök néhány napja, még Trump dublini látogatása előtt kijelentette: vannak olyan ügyek, amelyek jelenleg nem szerepelnek a brit politika napirendjén, és ezek közé tartozik az Ír Köztársaság és Észak-Írország újbóli egyesítéséről szóló referendum kiírása.
A belfasti parlament, a Stormont legnépesebb frakcióját azonban a 2022 májusában tartott választások eredményeként – az ír sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta először – az újraegyesítést pártoló, baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin adja, és Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője a belfasti kormány első katolikus miniszterelnöke. A Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is népszavazást kell tartani. Az 1998-as megállapodás a brit kormány északír-ügyi miniszterének egyszemélyi hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy mikor válik indokolttá a referendum kiírása.
