Új dinamikus áramtarifa: nem mindenkinek hoz automatikus megtakarítást
Szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhető az új, dinamikus D tarifa az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági fogyasztók számára. A konstrukció legkorábban 2027. január 1-jétől alkalmazható, és azoknak lehet igazán érdekes, akik fogyasztásuk jelentős részét át tudják helyezni az olcsóbb időszakokra.
A kedvezményes sávhatárig továbbra is a rezsicsökkentett, normál nappali A1 tarifa ára marad érvényben, az afeletti fogyasztásnál azonban a tőzsdei árakat követő, változó egységár lép életbe. Az évi 2523 kilowattórás kedvezményes keret a D tarifánál is megmarad, a dinamikus elszámolás csak az adott hónapra jutó kereten felüli fogyasztást érinti.
Kinek érheti meg a váltás?
A tarifa leginkább a nagyobb fogyasztású, tudatos háztartásoknak lehet előnyös. Különösen azok profitálhatnak belőle, akiknek nincs lehetőségük saját napelem telepítésére, de fogyasztásuk egy részét át tudják helyezni az olcsóbb nappali időszakokra. Egy időzíthető elektromosautó-töltő, a melegvíz előállítása vagy a hőtárolás komolyabb mozgásteret adhat, de a hűtés és a fűtés fogyasztása is bizonyos mértékig átütemezhető.
A D tarifa a magyar áramtőzsde másnapi piacának negyedórás árait követi, amelyeket már előző délután meg lehet ismerni, így a fogyasztók előre megtervezhetik a nagyobb fogyasztású berendezések használatát. Ez azonban összetettebb, mint a hagyományos nappali-éjszakai tarifához való alkalmazkodás, hiszen nemcsak az olcsó időszakok változnak, hanem azok árszintje is.
A tőzsdei ár nem azonos a számlán látott árral
A tőzsdei energiatermék ára mellett kereskedői díj, hálózathasználati díj és áfa is megjelenik a számlán. A jelenleg közzétett kereskedői díj nettó 13,70 forint kilowattóránként. Emiatt a rezsivédett, bruttó 36 forintos kedvezményes árat sem lehet egyszerűen összevetni a tőzsdei jegyzéssel. A megtakarítás szempontjából ezért elsősorban a sávhatár feletti, jelenleg bruttó 70 forintos teljes egységárhoz érdemes viszonyítani a dinamikus árat. Aki csak kis mértékben lépi túl a keretet, annál a váltás pénzügyi ösztönzője is csekély lehet.
A rendszer szintjén is hathat a tarifa
Ha elegendően sok fogyasztó képes a használatát az olcsóbb időszakokra áthelyezni, az segítheti a napenergia jobb kihasználását, miközben az esti fogyasztás csökkentésével a villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is mérséklődhet. Ehhez azonban sok résztvevőre és tényleges fogyasztói alkalmazkodásra lenne szükség.
A külföldi tapasztalatok alapján nem várható automatikusan tömeges érdeklődés. Lengyelországban 2025 végén a háztartások 48 százalékának volt okosmérője, dinamikus tarifát azonban mindössze 0,03 százalékuk használt. Norvégiában ezzel szemben a támogatási rendszer a dinamikus tarifát választóknál is képes mérsékelni a magas árak kockázatát, ami egyfajta biztosítást jelent a fogyasztóknak, ugyanakkor gyengíti a magas árakhoz való alkalmazkodás ösztönzését.
A támogatások átláthatóbb szétválasztása is szóba kerül
A D tarifa bevezetése a szakértők szerint túlmutathat az energiapolitikán. Az egyik lehetséges irány az árak és a támogatások átláthatóbb szétválasztása lehet: a fogyasztó így látná a tényleges piaci árat, miközben külön jelenne meg az annak megfizetését segítő támogatás. Ez jobban megmutathatná, milyen pénzügyi eredménnyel jár a tudatosabb energiafelhasználás.
A szakértők szerint a D tarifa önmagában még nem bizonyítja a rezsicsökkentési rendszer átalakításának szándékát, de közelebb hozhatja a fogyasztókat ahhoz, hogy érzékeljék: a villamos energia értéke és piaci ára folyamatosan változik. A konstrukció végső soron abban is segíthet, hogy a fogyasztók fokozatosan kevésbé függjenek a támogatástól, miközben annak védelmi funkciója sem feltétlenül szűnik meg.
