Az amerikai–iráni háború felfelé hajtja az olajárakat, a jegybankok a kamatemelés eszközéhez nyúlhatnak
Az amerikai–iráni háború miatt megugró olajárak világszerte felfelé nyomják az inflációt, a jegybankok pedig ismét a kamatemelés eszközéhez nyúlhatnak, vagy legalábbis fontolgatják azt. Az Európai Központi Bank már lépett, az amerikai Fed és a Bank of England pedig a jövő héten hozza meg döntését.
Az EKB a héten 2,5 százalékra emelte az irányadó kamatot a közel-keleti konfliktusra és a tartósan a célérték felett alakuló inflációra hivatkozva. A figyelem most az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-re irányul, amely szerdán hozza meg döntését.
A Fed öt egymást követő ülésen tartotta változatlanul a kamatot a 3,5–3,75 százalékos sávban, és utoljára decemberben módosított a szinten, amikor csökkentést hajtott végre. Most azonban a 3,4 százalékos infláció, az erős munkaerőpiac és az olajárak kilátásai miatt a Wall Street elemzőinek többsége kamatemelésre számít.
Kevin Warsh, a Fed újonnan kinevezett elnöke ugyan nem árulta el, merre tarthatnak a kamatok, de többször hangsúlyozta, hogy a jegybank fő feladata az áremelkedés fékezése, ami tovább erősítette a szigorítási várakozásokat. A Deutsche Bank elemzői szerint a kamatemelés a „legvalószínűbb forgatókönyv”. Donald Trump ugyanakkor továbbra is alacsonyabb kamatokat követel, és a közösségi médiában arra szólította fel a Fedet, hogy legyen „hazafias”.
A háború miatt a Hormuzi-szoroson, a világ egyik legfontosabb olaj- és gázútvonalán keresztül zajló szállítmányozás akadozik. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára megközelíti a 105 dollárt, amire a konfliktus kirobbanása óta nem volt példa. Trump szerint az olajárak addig nem fognak csökkenni, amíg a háború véget nem ér, amire szerinte csak a novemberi választások után kerülhet sor.
A magasabb energiaárak nemcsak közvetlenül terhelik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hanem az áruszállítás drágulásán keresztül az élelmiszerek és más alapvető termékek árát is felfelé tolják. A jegybankok ezt a kamatok emelésével próbálják megfékezni, hiszen a drágább hitelek, legyen szó jelzáloghitelről vagy hitelkártyatartozásról, visszafogják a fogyasztást, és ezzel az inflációt is. A magasabb kamatok ugyanakkor a beruházásokat és a munkaerő-felvételt is lassíthatják.
A brit jegybank a jövő hét második felében dönt, és várhatóan változatlanul 3,75 százalékon hagyja az alapkamatot. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Királyságban az infláció 2,9 százalékra emelkedett, az energiaszámlák hároméves csúcsra nőnek a tél közeledtével, a gáz ára pedig 2022 vége óta először lépte át a thermenkénti 200 pennyt.
Az Oxford Economics elemzői szerint ugyanis egyelőre nincs jele annak, hogy az ársokknak lennének másodkörös hatásai, hiszen a munkavállalók nem követelnek érdemi béremelést, a vállalkozások pedig nem emelnek árat a vártnál nagyobb mértékben. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi gazdasági környezet lényegesen gyengébb, mint 2022-ben, az előző inflációs sokk idején volt. Akkor a cégek agresszívan toboroztak, a betöltetlen álláshelyek száma rekordot döntött, a munkavállalók pedig erős alkupozícióból harcolhattak ki magasabb béreket. Most a munkaerő-felvétel az átlagosnál gyengébb, a dolgozóknak pedig kevesebb esélyük van érdemi fizetésemelést kialkudni, ami némi mozgásteret ad a jegybanknak.
