Magyarország a világ élmezőnyében a külkereskedelmi többlet alapján
Jelentős különbségek mutatkoznak a világ országainak külkereskedelmi mérlegében. Míg egyes államok a GDP-jükhöz képest kiugró többletet érnek el, mások évről évre komoly importra szorulnak. A WTO és a Nemzetközi Valutaalap adatai alapján készült rangsor a 2025-ös külkereskedelmi egyenlegeket vizsgálta, összesen 190 gazdaságot figyelembe véve.
Makaó az élen, Magyarország a 26. helyen
A külkereskedelmi mérleg azt mutatja meg, hogy egy ország mennyivel több árut és szolgáltatást exportál külföldre, mint amennyit importál, vagy éppen fordítva. A pozitív érték többletet, a negatív érték hiányt jelent.
A rangsor élén Makaó állt, ahol a külkereskedelmi többlet a GDP 43,2 százalékát érte el. Gabon 35,1 százalékos, Bahrein 33,2 százalékos, Pápua Új-Guinea pedig 28,9 százalékos többletet ért el. Az Egyesült Arab Emírségek 27,8 százalékkal az ötödik, Írország 22,9 százalékkal a hetedik helyen végzett.
Magyarország a 26. helyen végzett, 8,9 százalékos külkereskedelmi többlettel. Ez azt jelenti, hogy az ország áru- és szolgáltatáskereskedelmének egyenlege a GDP közel tizedének megfelelő pluszt mutatott 2025-ben. A magyar adat több régiós országénál is kedvezőbb volt: Csehország 8,7 százalékos, Lengyelország 3,5 százalékos, Szlovákia 2,0 százalékos többletet ért el, Románia pedig a hiányos országok között szerepelt.
Az Egyesült Államok és más nagy gazdaságok deficittel zártak
A nagy gazdaságok között is jelentős különbségek láthatók. Kína 2025-ben a GDP 5,5 százalékának megfelelő külkereskedelmi többletet produkált, Németország esetében ez 2,7 százalék, Dél-Koreánál pedig 2,3 százalék volt. Kína árukereskedelmi többlete önmagában mintegy 1200 milliárd dollárt tett ki.
A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok ezzel szemben jelentős deficittel zárta a 2025-ös évet: az amerikai külkereskedelmi mérleg a GDP 3,2 százalékának megfelelő hiányt mutatott. Hasonlóan negatív mérleget produkált India, ahol a hiány a GDP 4,3 százaléka volt. Az Egyesült Királyságban 3,0 százalékos, Franciaországban 1,2 százalékos, Kanadában és Japánban pedig 0,9 százalékos hiány alakult ki.
A legnagyobb hiányt Ukrajna produkálta a GDP arányában, 23,0 százalékkal. Hongkong esetében 12,8 százalékos, Szudánnál 11,8 százalékos, Montenegrónál pedig 11,6 százalékos hiányt mértek.
A mutató értelmezéséhez több tényezőt is figyelembe kell venni
A rangsor jól mutatja, hogy a külkereskedelmi többlet vagy hiány önmagában nem feltétlenül jelzi egy gazdaság erejét. A mutatót jelentősen befolyásolja az ország gazdasági szerkezete, az energiaexport, az ipari termelés, a szolgáltatások külkereskedelme, valamint a belföldi fogyasztás és beruházások alakulása.
Magyarország esetében a 8,9 százalékos többlet különösen figyelemre méltó, mivel az ország jelentős ipari és exportkapacitásokkal rendelkezik, miközben a gazdaság energia- és nyersanyagimportja is számottevő.
2026-ban már kedvezőtlenebb irány látszik
A 2025-ös adatok alapján Magyarország a világ élmezőnyébe tartozott a külkereskedelmi többlet alapján, 2026-ban azonban már valamelyest romlott az egyenleg. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júliusban 69 millió euró volt a magyar termék-külkereskedelmi többlet.
A változás mögött elsősorban az export és az import eltérő alakulása áll. Júliusban a magyar export volumene 1,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az import volumene 3,1 százalékkal nőtt. Az év első hét hónapjában ugyanakkor még jelentős, 5 milliárd eurós többlet keletkezett a termék-külkereskedelemben, ami 1,4 milliárd euróval elmaradt az egy évvel korábbi értéktől.
A magyar külkereskedelmi pozíció megítélésénél a szolgáltatások is fontosak. A KSH friss adatai szerint 2026 második negyedévében a szolgáltatás-külkereskedelem többlete 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatásexport euróban számított értéke 11, az importé pedig 13 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A friss adatok alapján tehát Magyarország továbbra is jelentős külkereskedelmi többletet termel, de a 2025-ös kiugró pozícióhoz képest 2026-ban már kedvezőtlenebb irány látszik. A termékforgalomban az export gyengülése és az import növekedése egyaránt szűkítette a többletet, miközben a szolgáltatások továbbra is komoly pozitívumot jelentenek a magyar külkereskedelmi mérlegben.
