Riasztó felfedezés a csapvízről: Egészségügyi megoldások
Az ivóvíz minősége világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot, különös figyelmet kapott a mikroműanyagok jelenléte. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy ezek a szennyező részecskék egyre nagyobb mennyiségben jutnak be a szervezetünkbe, elsősorban az ételeink és italaink által. Egy kínai kutatócsoport már 2024-ben kidolgozott egy rendkívül egyszerű módszert a csapvízből származó nano- és mikroműanyagok eltávolítására: a forralást.
A Kuangcsoui Orvostudományi Egyetem kutatói különböző vízminták során végeztek kísérleteket, hozzádva az eljáráshoz mikroműanyag-részecskéket. Az eljárás során a forralás után egy egyszerű szűrőt, például teaszűrőt használtak a lerakódott anyag eltávolítására. A kutatáson szerzett eredmények megerősítik, hogy a forralás és a szűrés kombinációja a káros műanyagrészecskék akár 90%-át is eltávolítja a vízből.
A módszer hatékonysága a víz keménységétől függ: a kemény csapvíz, amely több oldott kalcium-karbonátot tartalmaz, forralás során vízkövet képez, amely magába zárja a műanyagszemcséket. A kutatók méréseik szerint 80 mg/l kalcium-karbonát-koncentrációval 34%-os, 180 mg/l-nél 84%-os, míg 300 mg/l-nél akár 90%-os hatékonyságot tapasztaltak a nanoműanyagok kicsapódásában. Ez a hatás a lágy vízben is kimutatható, ahol a részecskék körülbelül egynegyedét sikerült eltávolítani.
A mikroműanyagok globális előfordulása riasztó: eddig körülbelül 9 milliárd tonna műanyagot állítottak elő világszerte, és ezek jelentős része apró töredékekre bomlott, így a bolygó szinte minden szegletében megtalálható. Korábbi tanulmányok során már kimutatták a különböző típusú műanyagszemcséket, mint például polisztirol-, polietilén- és PET-részecskéket az ivóvízben. Egy 2025-ös átfogó vizsgálat a Texasi Egyetem kutatói által arra figyelmeztetett, hogy a mikroműanyag-kitettség egy jelentős része ivóvízből származik, mivel a szennyvíztisztító telepek nem képesek hatékonyan szűrni e részecskéket.
Bár a mikroműanyagok pontos egészségügyi hatásait még kutatják, a jelenlegi eredmények aggasztó összefüggéseket mutatnak, például a bélmikrobiom megváltozásával és az antibiotikum-rezisztencia növekedésével. Az új módszer legnagyobb előnye éppen az egyszerűségében és a hozzáférhetőségében rejlik; a legtöbb háztartásban rendelkezésre állnak a szükséges eszközök ehhez.
A kutatók megjegyzik, hogy a forralt víz fogyasztása hosszú távon is hatékony stratégia lehet a globális mikroműanyag-kitettség csökkentésére, habár jelenleg ez a szokás csupán néhány régióban elterjedt.
