DURVA, AMI BÉKÉS MEGYÉBEN ZAJLIK: ITT A VAKCINÁZÁS SEM SEGÍT
Békés vármegyében a mezeinyúl-állomány 80-90 százalékának elpusztulása várható a myxoma vírus miatt. Az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének főtitkára, Boros Ferenc hangsúlyozta, hogy a vakcinázás nem eredményes a betegség ellen, és csak hosszú távon várható az aktív immunitás jelentette megoldás.
A myxomatózis június végén bukkant fel Magyarországon, és először Sopron térségében, Ausztriából, Burgenlandból terjedt el, ahol már tavasszal észlelték a jelenlétét. A vírus nem új keletű, hiszen az 1990-es években Angliában, majd 2018-ban Spanyolországban és 2024-ben az észak-német tartományokból terjedt kelet felé.
Jelenleg Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében is megjelent a betegség, jellemzően szigetszerűen. Például egy békésszentandrási vadászaton 1527 elejtett nyúlból egy sem volt fertőzött, míg Dévaványán 1080 mezei nyúlból 80 százalék mutatott betegségre utaló tüneteket. Boros Ferenc megjegyezte, hogy a mezei nyúlból levadászottak háromnegyede Békés vármegyéből származik.
A myxomatózis terjesztői főleg a szúnyogok és más vérszívó rovarok. A betegség legszembetűnőbb jelei közé tartozik a gócos elváltozások megjelenése a fej, a végtagok, valamint a szem és az orr körül, a kötőhártya-gyulladás, ilyesmi a szaporító szervek és a végbélnyílás ödémás kitüremkedése. Fontos hangsúlyozni, hogy a kórokozó emberekre nem gyakorol veszélyt.
A Békés vármegyei vadászkamara a közelmúltban tanácskozást tartott a témában. Boros Ferenc szerint sajnálatos, hogy jelenleg nincs elég hatékony oltószer a myxomatózis ellen, mivel az immunitás körülbelül hat hónapig tartható fenn. Az előző évek aszályos időszakai miatt a vitamindús zöld növényzet is alacsony kibocsátású volt, ez is hozzájárult a nyulak legyengült immunrendszeréhez. A mezei nyúlpopuláció létszámának csúcsán a betegségek is hatékonyabban tudnak terjedni.
Békés vármegyében több vadásztársaság is működik, amelyek árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és értékesítéséből szerzik, őket különösen érzékenyen érinti a betegség. Boros megemlítette, hogy a nem fertőzött nyulakat továbbra is lehet értékesíteni, ahogy azt például a békésszentandrási vadászat után is tették.
A betegség megfékezésére javasolt megoldások közé tartozik a megfelelő, lédús takarmány kijuttatása, illetve az, hogy a vadásztársaságok szétosztva tartsák az állományt, hogy elkerüljék az átfertőződést. Orvosszakértők szerint a hosszú távú megoldást az aktív immunizálás hozhatja, hiszen a vírus idővel gyengül, a halálozási arányok csökkennek, és a nyulak fogékonysága is csökken. Boros Ferenc szerint ehhez 5-7 év szükséges. A tanácskozás eredményeként létrejöhet egy kutatási program, amelyben a vadászkamara mellett az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is részt vesz.
Forrás: www.agrarszektor.hu/allat/20251203/durva-ami-bekes-megyeben-zajlik-itt-a-vakcinazas-sem-segit-59145
