A világ legnagyobb hadihajói a Dél-kínai-tengeren
Az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának parancsnoka, Stephen Koehler nemrégiben hangsúlyozta Taiwan kulcsfontosságú szerepét a flotta elrettentési stratégiájában, miközben Kína egyre agresszívebb lépéseket tesz a térségben. E kijelentések a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának tizenötödik dél-kínai-tengeri konferenciáján hangzottak el.
Kína haditengerészeti terjeszkedése
Koehler arra figyelmeztetett, hogy Kína globális haditengerészetet épít, amely nemcsak a Dél-kínai-tengerre összpontosít, hanem a tengeren túl is terjeszkedni készül. A kínai haditengerészet hadgyakorlatai egyre inkább a Tajvan elleni nyomásgyakorlást célozzák.
Amerikai válaszlépések
A parancsnok kifejtette, hogy az amerikai csendes-óceáni flotta célja, hogy szoros együttműködést alakítson ki a térségbeli szövetségesekkel, annak érdekében, hogy elrettentsék Kína agresszív tevékenységeit. E politika keretein belül a flotta felkészült a lehetséges háborús eszkalációkra is.
Hadihajók: USS Nimitz és társai
Két amerikai repülőgép-hordozó csoport működik jelenleg a Csendes-óceánon. Az USS Nimitz már hónapok óta a Dél-kínai-tenger környékén hajt végre küldetéseket, míg az USS George Washington a nyugat-csendes-óceáni területet járja. Emellett az USS Tripoli partraszálló hajó új állomáshelyére tart, míg az USS America az Ausztrália partjainál zajló Talisman Sabre hadgyakorlatra készül.
Kína növekvő ambíciói
Koehler világossá tette, hogy Kína törekszik a regionális hegemóniára, egyre több hadihajót telepítve a térségbe, amely lehetővé teszi számára a nyomás fokozását Tajvanra. A kínai haditengerészet gyors bővülése a globális operatív képességek irányába mutat.
Tajvan helyzete
Tajvan, amely 1949 óta kvázi független területnek számít, a kínai polgárháború következményeként jött létre, amikor a nacionalista erők a szigetre menekültek. Peking azonban sosem ismerte el Tajvan függetlenségét, és az utóbbi években egyre hangosabban követeli a terület ellenőrzés alá vonását.
Amerikai stratégiai politikák
Tajpej legnagyobb támogatója az Egyesült Államok, ám Washington nem ismeri el a szigetet hivatalos szövetségesként. A „stratégiai kétértelműség” politikájának keretein belül próbálják elrettenteni Kína potenciális inváziós szándékait. Koehler szavai azonban arra utalnak, hogy a katonai konfliktus lehetősége már nem elhanyagolható, és a feszültségek fokozódásával egyre valószínűbb a háborúba való belépés lehetősége.
A Dél-kínai-tengeren zajló események és Kína haditengerészeti stratégiájának folyamatos fejlődése miatt a globális helyzet egyre inkább fokozódó feszültségforrássá válik. Különösen Tajvan, a Dél-kínai-tenger térsége és az amerikai reakciók lesznek a figyelem középpontjában a következő időszakban.
Forrás: Portfolio
