Súlyos figyelmeztetés a magyar kormánynak Paks II miatt
Magyarországot hivatalos figyelmeztetésben részesítette az ENSZ keretében létrejött Aarhusi Egyezmény alapján, amely a kormány titkolózása és a lakosság érdemi bevonásának hiánya miatt történt. A Jogkövetési Bizottság 2025-ös jelentésében megállapította, hogy az ország nem teljesítette a 2021-es kötelezettségeit, és továbbra is elzárkózik a Paks II atomerőmű engedélyezését megalapozó elemzések és tanulmányok nyilvánosságra hozatalától. Ezen kívül a kormány nem működik együtt az ellenőrző testülettel, ezzel aláásva a környezeti demokrácia alapjait.
Az Aarhusi Egyezmény a környezeti jogok biztosítását szolgálja, lehetővé téve a polgárok számára, hogy részt vehessenek a döntéshozatalban és jogorvoslathoz jussanak, ha jogaik sérülnek. November 18-án, a Részes Felek Találkozóján Magyarország figyelmeztetést kapott, ami rendkívül ritkán alkalmazott szankció az aarhusi rendszerben.
Ha a kormány nem tesz jelentős lépéseket az átláthatóság és a társadalmi részvétel javítása érdekében, ez a figyelmeztetés 2028-tól hatályba lép. Az ország választás előtt áll: biztosítania kell a nyilvánosság részvételét, vagy nemzetközi következményekkel kell szembenéznie, mint például szavazati jogának korlátozása az Aarhusi Egyezmény keretein belül.
A környezeti demokrácia követelményei
Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a Paks II ügye világosan mutatja, a kormány még a legminimalistább követelményeket sem teljesíti. A döntéshozatali folyamatban a nyilvánosság csak kész tényekkel találkozik, a megalapozó elemzések nyilvánosságra hozatalát a kormány elutasítja, ezzel tovább növelve a társadalmi párbeszéd gyengeségeit.
Az Aarhusi eljárás 2014 óta folyik, amikor a Greenpeace és az Energiaklub beadványt nyújtott be a Jogkövetési Bizottsághoz, követelve a kormány ügyeinek átláthatóságát és a nyilvánosság számára való hozzáférést az energiapolitikai döntésekhez szükséges információkhoz. A jelentés megállapította, hogy a kormány nem teljesíti a környezeti politikák kialakításában való részvétel és az információk közzétételének előírásait.
A jövő kérdései
Az Aarhusi Egyezmény nem csupán jogi keretet ad, hanem egyben kötelezi a kormányokat arra, hogy a közérdekű döntések során biztosítsák a társadalom bevonását. A következő lépések kiderítik, hogy Magyarország hajlandó-e alkalmazkodni a nemzetközi normákhoz, vagy továbbra is megmarad a zárt ajtók mögötti döntéshozatal gyakorlatánál. A Greenpeace ügyvezető igazgatója, Mező János Bálint hangsúlyozta, hogy a kormánynak el kell ismernie a nyilvánosság jogát a döntési folyamatokba való beleavatkozásra.
Magyarország jövője ezen az úton múlik, és a következő évek akciói határozzák meg, hogy képes-e megteremteni a környezeti demokrácia alapjait a Paks II projekt körül.
