Rekordkorán gyengülhet a sarki örvény, sarkvidéki hideg érkezhet Európába
A meteorológusok szerint az Északi-sark feletti légköri örvény szokatlanul korán gyengülhet meg, ami azt jelentheti, hogy a sarkvidéki hideg levegő heteken belül Európa középső részéig, így Magyarországra is lehúzódhat. Az időzítés azért kényes, mert a kontinens gáztárolói 2022 óta nem álltak ilyen alacsony szinten.
A sarki örvény a sztratoszférában keringő hideg légtömeg, amely általában a sarkvidéken tartja a fagyos levegőt. Ha meggyengül vagy szétszakad, a hideg kiszabadulhat, és délebbre is eljuthat. Mark Margavage amerikai meteorológus november 3-án arról beszélt, hogy a sarki örvény ilyenkor még sosem volt ilyen gyenge, erőssége a nulla felé tart. Ha eléri vagy átlépi ezt a határt, az lehet a valaha mért legkorábbi hirtelen sztratoszférikus felmelegedés, amelynek során a sarkvidék feletti magaslégkör napok alatt több tíz fokot melegszik, az örvény pedig összeomlik.
A brit Met4Cast meteorológiai szolgálat is hasonlóra számít: szerintük a nyugati szelek keletire fordulhatnak, ami szintén rekordkorai, erős sztratoszférikus felmelegedésre utal. A hatás nem azonnal jelentkezik, Margavage szerint egy-négy hét kell ahhoz, hogy Európában is érezhető legyen. Ha az örvény tartósan gyenge marad, nő a havas, hideg tél esélye, ugyanakkor ez egyelőre előrejelzés, nem biztos forgatókönyv: a hideg légtömeg Észak-Amerika felé is kitörhet.
Egyetlen hideg hét is jelentős gázigény-növekedést hozhat
A BloombergNEF elemzői kiszámolták, mit jelentene egy hidegroham december elején. Ha december 2. és 8. között a hőmérséklet 5 fokkal maradna el a tízéves átlagtól, Északnyugat-Európában, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában összesen nagyjából 1,1 milliárd köbméterrel nőne a fűtési gázigény. Ha ezt teljes egészében a tárolókból fedeznék, március végére a készletek 15,5 százalékra apadnának az átlagos időjárással számolt 17 százalék helyett, így a készlet mindössze fél százalékponttal maradna a becsült minimum felett. Ez alá esve Európa már a stratégiai tartalékokhoz nyúlna.
A Nemzetközi Energiaügynökség e heti jelentése ennél is borúsabb képet fest: eszerint a tárolók töltöttsége március végére 10 százalék alá is eshet. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy 30 százalékos töltöttség alatt a tárolókból már lassabban lehet kitermelni a gázt, ilyenkor a piac sokkal sérülékenyebb egy újabb hidegrohammal, egy műszaki üzemzavarral vagy egy szállítási fennakadással szemben.
Négyéves csúcs közelében a gázár
Az uniós tárolók jelenleg nagyjából 74 százalékon állnak, ami a 2022-es válság óta a legalacsonyabb szezonális szint. Augusztus végén az uniós átlag 13 éves mélypontra, 63,5 százalékra süllyedt, a feltöltést a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja is nehezítette, ami a globális LNG-kereskedelem nagyjából ötödét érinti.
Az árak ezt már most mutatják. A holland TTF, az európai gázár irányadó tőzsdéje november 6-án nagyjából 87–88 euró/megawattórán állt, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. A hónap elején a jegyzés megközelítette a 96 eurót, ami 2022 ősze óta a legmagasabb szint volt. Az európai gáz jelenleg nagyjából tizenegyszer annyiba kerül, mint az amerikai.
Magyarország jobban áll, de a biztonsági tartalék nem jelent árvédelmet
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium október közepi közlése szerint a hazai tárolók töltöttsége 77 százalékos volt, ami magasabb az uniós átlagnál és az egy évvel korábbi hazai szintnél is. A tárolókban több mint 4,8 milliárd köbméter gáz volt, ami a tárca szerint 96 téli napra fedezi az ország teljes igényét, a lakossági igényt pedig több mint 200 napig. A fogyasztáshoz mért töltöttség 55 százalékos, miközben az európai átlag 24 százalék. A hazai tárolókapacitás nagyjából 6,3 milliárd köbméter, öt helyszínen: Hajdúszoboszlón, Kardoskúton, Pusztaedericsen, Szőregen és Zsanán. Ezek az adatok októberiek, azóta a töltöttségi szint tovább emelkedhetett.
A biztonsági tartalék ugyanakkor nem jelent árvédelmet is: a gázt a magyar piac is európai árakon szerzi be, így egy elhúzódó hidegroham a nem védett fogyasztóknál, például a vállalkozásoknál és az átlag feletti fogyasztás esetében drágulásban csapódhat le.
November végén, december elején dőlhet el a hideg sorsa
Az előrejelzők szerint november végén, december elején dől el, valóban Európa felé fordul-e a sarkvidéki hideg. A tárolók következő hivatalos, összeurópai adatai heti rendszerességgel érkeznek, ezekből látszik majd, milyen gyorsan fogynak a készletek. A lakossági számlákat rövid távon a rezsicsökkentett ár védi, ám a nagyobb fogyasztású háztartásoknál már a téli hónapok használata is számít, ezért érdemes áttekinteni a fűtési szokásokat, a beállított hőfokot és a mérőállást.
Európát egy-két kemény hidegroham választja el egy újabb, mélyebb energiaválságtól, ami tavaszig magasan tarthatja a gázárakat.
