Ez a gáz a szén-dioxidnál is jobban fűti a felmelegedést – mégis alig történik valami a visszafogására
A szén-dioxid után a metán a klímaváltozás második legfőbb okozója, hőtartó képessége a légkörben a szén-dioxidénál sokszorosan erősebb. Rövid, húszéves időtávon a metán üvegházhatása akár 80–83-szor is meghaladhatja a szén-dioxidét, a nemzetközi elszámolásokban használt százéves időtávon pedig átlagosan 27–30-szoros. A légkörbe jutó éves metánmennyiség mintegy 40 százaléka természetes, 60 százaléka pedig emberi tevékenységből ered.
Önmagát erősítő folyamat indulhat el az örökfagy olvadásával
A sarkvidéki hőhullámok gyorsítják a permafroszt olvadását. A fagyott talajrétegben becslések szerint közel 1500 milliárd tonna szén van elraktározva, ami nagyjából a duplája a jelenleg a teljes Föld légkörében megtalálható szénmennyiségnek. Az Arktisz térsége majdnem négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, így a talaj felső rétegei elolvadnak, a mélyben lévő szerves anyagok pedig mikrobiális lebomlásnak indulnak. Szárazabb területeken elsősorban szén-dioxid, vizes, oxigénszegény környezetben metán képződik. A folyamat visszacsatolási mechanizmust hoz létre: a felszabaduló gázok tovább fokozzák a melegedést, ami még több olvadáshoz vezet. Ha a folyamat átlépi a kritikus billenőpontot, az örökfagy olvadása önfenntartóvá válhat.
Három fő szektor felel az emberi eredetű kibocsátásért
Az antropogén metánkibocsátás a mezőgazdaságra, a fosszilis energiahordozókra és a hulladékgazdálkodásra osztható. A legnagyobb szektor a mezőgazdaság, amely az emberi eredetű kibocsátás nagyjából 40–45 százalékáért felel, főként a haszonállattartás, a hígtrágyatárolók és az elárasztott rizsföldek révén. A fosszilis energiahordozók ipara mintegy 35–40 százalékot ad: a földgáz- és kőolaj-kitermelés, a szállítás és elosztás szivárgásai, a gáz leeresztése vagy fáklyázása, valamint a szénbányászat során felszabaduló metán jelentik a fő problémát. A hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés az emberi eredetű kibocsátás mintegy 20 százalékát fedi le.
Csúcsra jutott a globális metánkibocsátás
A globális metánkibocsátás 2024-ben elérte a 9,5 milliárd tonnás szén-dioxid-egyenérték csúcsértéket, ami az év globális üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül 18 százalékát tette ki. A kibocsátás 1990 óta több mint 29 százalékkal nőtt. A legnagyobb kibocsátók Kína (1,6 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték), India (859 millió tonna) és az Egyesült Államok (818 millió tonna).
A csökkentés költséghatékony, sőt nyereséges is lehet
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint évente világszerte több mint 200 milliárd köbméter gáz vész el a fáklyázás, a leeresztés és a szivárgások miatt, ami elegendő lenne az Európai Unió éves fogyasztása kétharmadának fedezésére. A felfogott gáz piaci értékét figyelembe véve ezen kibocsátáscsökkentések 30 százaléka nem járna nettó költséggel. A 2021-ben indított Globális Metánvállalásban jelenleg 159 ország és az Európai Bizottság vesz részt, Magyarország nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Célja, hogy 2030-ra a globális antropogén kibocsátást legalább 30 százalékkal csökkentsék a 2020-as szinthez képest.
Uniós szabályozás és halasztás
Az EU-ban 2024-ben hatályba lépett az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentéséről szóló rendelet, amely a mérésre, a jelentéstételre és az ellenőrzésre összpontosít, tiltja a metán rutinszerű leeresztését és fáklyázását, valamint előírja a szivárgások haladéktalan kijavítását. A világ első, az importált fosszilis tüzelőanyagokból származó metánkibocsátást szabályozó rendelete az eredeti tervek szerint 2027 januárjában lépne hatályba, 2030-tól pedig metánkibocsátási határértéket írna elő a kőolaj- és gázimportra. Az Európai Bizottság azonban a jogszabály hatálybalépésének elhalasztását mérlegeli francia, amerikai és más kormányok felhívásaira, amelyek az energiabiztonságot féltik. Emmanuel Macron francia elnök egyéves halasztást kért, több mint egy tucat tagállam – köztük Németország – szintén a halasztást vagy felfüggesztést kérte, Olaszország és Csehország hároméves halasztást szeretne.
A klímacsúcs napirendjén is szerepel a metán
Az ENSZ 31. klímacsúcsát november 9–20. között a törökországi Antalyában rendezik meg, ahol az egyik prioritás a nulla hulladék, ezen belül a hulladékból származó metánkibocsátás csökkentése és a körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása. Murat Kurum török környezetvédelmi miniszter és a COP31 kijelölt elnöke a részt vevő 196 országnak írt levelében leszögezte: a metánkibocsátás csökkentése az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb stratégia a rövid távú hőmérséklet-emelkedés lassítására, a hulladékgazdálkodási ágazat pedig kiemelkedő lehetőséget kínál az azonnali éghajlati előnyök elérésére.
