Egy év alatt közel háromezer bolt zárt be Magyarországon
A kiskereskedelmi üzletek száma egy év alatt 2843-mal csökkent Magyarországon: a 2024. december 31-i 101 069 egységből 2025 utolsó napjára 98 226 maradt, ami 2,8 százalékos visszaesést jelent, így az üzletek száma immár 100 ezer alá esett.
Nógrádban és a fővárosban csökkent a legnagyobb arányban az üzletszám
Arányosan Nógrád megyében fogytak a legnagyobb mértékben az üzletek 2025-ben: az év végén 3,83 százalékkal kevesebb bolt működött a térségben, mint egy évvel korábban. Budapest a második helyen állt 3,78 százalékos visszaeséssel, Baranyában 3,70, Somogyban pedig 3,66 százalékkal csökkent az üzletek száma. A legkisebb arányú csökkenést Vas megyében mérték, mindössze 0,85 százalékkal, Békés megyében pedig 1,14 százalékkal lett kevesebb kiskereskedelmi üzlet.
Darabszám szerint Budapestet érintette a legnagyobb veszteség
A fővárosban egy év alatt 758-cal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, a 2024. december 31-i 20 055-ről 19 297-re. Budapestet Pest megye követte 226 eltűnt üzlettel, Bács-Kiskunban pedig 213-mal csökkent a boltok száma. A nagyobb visszaesést mutató megyék között szerepelt még Borsod-Abaúj-Zemplén 171, Szabolcs-Szatmár-Bereg 155, valamint Csongrád-Csanád 145 üzletnyi csökkenéssel.
Az önálló vállalkozók boltjai is fogytak
Az önálló vállalkozók által működtetett üzletek száma 30 542-ről 29 391-re, 1151-gyel (3,8 százalékkal) csökkent 2024 utolsó napja és 2025. december 31-e között, vagyis valamivel gyorsabban, mint a teljes kiskereskedelmi üzlethálózat. Részarányuk így az egy évvel korábbi 30,2 százalékról 29,9 százalékra mérséklődött.
Egyre romlik a vidéki kisboltok helyzete
A kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése mögött a vidéki kisboltokat érintő gazdasági nehézségek is meghúzódhatnak. A szakmai szervezetek szerint a kisebb üzleteknek egyre nehezebb felvenniük a versenyt a nagyobb láncokkal, különösen a diszkontokkal, amelyek egyre nagyobb részt hasítanak ki a forgalomból. A vidéki kisboltok megélhetése az elszívó hatás miatt folyamatosan romlik, miközben ezek az üzletek a helyi élelmiszer-ellátásban is fontos szerepet töltenek be. Már most is sok olyan település van Magyarországon, ahol egyáltalán nincs bolt.
A bezárásokat nem lehet egyszerűen a nagy láncok terjedésével magyarázni
A kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése mögött több, egymással összefüggő gazdasági tényező is állhat: a növekvő működési költségek, a munkaerőhiány, a vásárlási szokások változása és az elmúlt évek árszabályozási intézkedései egyaránt nehezíthetik a boltok fennmaradását. A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a kiskereskedelem összetett rendszer, amelyben a nagy láncoknak, a kisebb független üzleteknek és az online kereskedőknek is megvan a helyük. A tartós adminisztratív beavatkozás torzítja az árképzést, szűkíti a kereskedők mozgásterét, és a beszállítói kapcsolatokra, valamint a teljes ellátási láncra is hatással van.
Stratégia készül a kistérségek áruellátásának biztonságáról
A vidéki élelmiszer-ellátás biztosítása érdekében a gazdasági tárcánál jelenleg stratégia készül a kistérségek áruellátásának biztonságáról. A kereskedelmi érdekképviselettől is javaslatokat kértek, az anyagot novemberben kell átadni. A stratégia összeállításakor arra kell törekedni, hogy a kistelepüléseken továbbra is legyen lehetőség élelmiszert vásárolni, és a vidék élhető maradjon.
