Kongatják a vészharangot a szakértők: olyan egészségügyi válsággal fenyeget a klímaváltozás, amire nem vagyunk felkészülve
Az éghajlatváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent az agy egészségére, mivel a hőhullámok, a légszennyezés és a fertőző betegségek terjedése növeli a neurológiai megbetegedések kockázatát. A folyamat ráadásul a leghátrányosabb helyzetű közösségeket sújtja a leginkább – figyelmeztetnek a szakértők.
A neurológiai betegségek – a migréntől a demencián át a Parkinson-kórig – a becslések szerint minden harmadik embert érintenek élete során. A mentális egészségi problémákkal együtt 2019-ben mintegy 1500 milliárd eurós globális gazdasági terhet jelentettek.
Ulf Kallweit neurológus, az Európai Neurológiai Akadémia környezeti hatásokkal foglalkozó munkacsoportjának társelnöke a gasteini Európai Egészségügyi Fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a hőmérséklet emelkedésével ez a helyzet tovább romolhat.
A legnyilvánvalóbb összefüggés a magas hőmérséklet és a stroke között áll fenn. Kallweit szerint 30 °C felett ugrásszerűen nő a stroke-esetek száma, és míg jelenleg a hőséggel összefüggő megbetegedések az összes eset mintegy egy százalékát teszik ki, ez az arány a következő két-három évtizedben akár öt-nyolc százalékra is emelkedhet.
A hőség közvetett módon, az alvásminőség rontásával is károsítja az agyat. A trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá – megakadályozzák a szervezet éjszakai lehűlését, gátolva ezzel a mélyalvást. A szakértő rámutatott, hogy a tartós alváshiány jelentősen növeli a stroke és a demencia kialakulásának kockázatát.
A növekvő hőmérséklet a fertőző betegségek földrajzi terjedését is átírja. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór neurológiai szövődményeket okozhat, a malária pedig – bár egyelőre nem jellemző Európában – a szakértő szerint öt-tíz éven belül Dél-Európában is megjelenhet.
A kockázatok nem egyenletesen oszlanak meg. A gyermekek, a várandós nők, az idősek és a krónikus betegek különösen kiszolgáltatottak, a hátrányos szociális körülmények pedig tovább fokozzák a veszélyt. Kutatások kimutatták, hogy a szegényebb környékeken élőknél kisebb az agytérfogat, és gyakoribbak az érrendszeri károsodások jelei.
„Ha hőség van, és nem engedhetsz meg magadnak légkondicionálót, akkor jobban megszenvedsz” – fogalmazott Kallweit.
A városi környezet kialakítása kulcsfontosságú szempont, hiszen a zaj és a légszennyezés rontja, a zöldterületek jelenléte viszont javítja az agyegészséget. Kallweit szerint a heti egyórás erdőjárás három százalékkal csökkenti a stroke, négy százalékkal pedig a demencia kockázatát.
A neurológus emellett az épületek tervezésének újragondolását is szorgalmazta – például a déli tájolás felülvizsgálatát –, valamint hatékonyabb védelmet sürgetett a légszennyezéssel és a mérgező anyagokkal szemben.
