Lesújtó számokat közölt az IMF: óriási válság közeleg, ezek az országok vannak hatalmas bajban
Miközben a mesterséges intelligenciába áramló beruházások segítenek életben tartani a világgazdaság növekedését, egyre komolyabb veszélyt jelent a nagy államok eladósodása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) októberi előrejelzése szerint a fejlett gazdaságok nettó hitelfelvétele 2026-ban a GDP 5,2 százalékára emelkedhet, ami 2021 óta a legmagasabb szint.
Az IMF októberi világgazdasági előrejelzése egyszerre tartalmaz kedvező és aggasztó megállapításokat. A globális gazdaság a korábbi várakozásoknál valamivel gyorsabban növekedhet, ám a javuló összkép mögött egyre nagyobb különbségek húzódnak meg az országok között, miközben az állami költségvetések mozgástere szűkül.
A szervezet arra figyelmeztet, hogy a növekvő államadósság, a magas finanszírozási költségek és a geopolitikai kockázatok együttesen olyan helyzetet teremthetnek, amelyben a kormányoknak egyre kevesebb eszközük marad a következő válság kezelésére.
Silvana Tenreyro, az IMF vezető közgazdásza szerint a világgazdaság eddig ellenállónak bizonyult, ez a rugalmasság azonban a határait közelíti.
Az egyik legaggasztóbb fejlemény az állami finanszírozási igény növekedése. Az IMF a fejlett gazdaságok összesített nettó hitelfelvételét 2026-ban a GDP 5,2 százalékára várja, ami a koronavírus-járvány óta nem látott szint.
Az egyes országok kilátásaira kitérve röviden a Fitch Ratings az amerikai adósságpályát tartja a legkockázatosabbnak. Az Egyesült Államokban a mutató a tavalyi 7,1 százalékról 8,5 százalékra emelkedhet. Kínában szintén 8 százalék körüli vagy annál magasabb hiány várható. A két gazdaság helyzete azért különösen fontos, mert méretükből adódóan a finanszírozási problémáik a globális kötvénypiacokra és a nemzetközi kamatkörnyezetre is hatással lehetnek.
Az amerikai adat értelmezésénél ugyanakkor lényeges egy különbség. Az IMF által használt mutató a teljes államháztartást, így a tagállami és helyi önkormányzati szinteket is figyelembe veszi, ezért nem azonos a szövetségi kormány költségvetési hiányával. Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal korábbi előrejelzése például 5,8 százalékos szövetségi hiánnyal számolt 2026-ra.
A probléma nem pusztán az, hogy az államok többet költenek a bevételeiknél. Az is számít, milyen kamattal képesek finanszírozni a különbséget. Ha a befektetők nagyobb kockázatot látnak az államadósságban, magasabb hozamot kérhetnek az új kötvényekért, ami idővel jelentősen növeli a költségvetések kamatterheit.
A mesterséges intelligencia mentőövet dob a világgazdaságnak
Az IMF mindezek ellenére valamelyest javította növekedési előrejelzését. A globális GDP 2026-ban 3,1 százalékkal bővülhet a júliusban várt 3 százalék helyett, 2027-ben pedig 3,4 százalékos növekedésre számítanak. A javulás egyik fő motorja az adatközpontokba, a számítási kapacitásokba és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiákba áramló beruházási hullám.
Az AI-boom azonban nem minden országot húz magával. Az IMF szerint a globális növekedés 95 százalékát már mindössze 32 ország adja, szemben az áprilisi előrejelzésben szereplő 54 országgal. A technológiai beruházásokból elsősorban azok az államok profitálnak, amelyek a fejlett digitális infrastruktúra, a félvezetőgyártás vagy más kapcsolódó iparágak fontos szereplői.
A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a technológiai fellendülés sérülékeny lehet. Ha a mesterséges intelligenciától várt termelékenységnövekedés elmarad, a beruházások visszaeshetnek, a technológiai részvények árfolyama pedig jelentősen csökkenhet. Egy ilyen korrekció szigorúbb finanszírozási feltételeken és a vagyonhatáson keresztül a fogyasztást, a beruházásokat és a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
