Kaja Kallas: olajkatasztrófa fenyegeti Európát, óriási pusztítást okozhat az orosz árnyékflotta
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy a rosszul karbantartott orosz árnyékflotta súlyos olajkatasztrófával fenyegeti Európa partjait. Emellett hangsúlyozta, hogy bár az EU üdvözli a Kijev és Moszkva közötti energetikai tűzszünetet, egyelőre semmi nem utal arra, hogy Oroszország valóban tartaná magát a megállapodáshoz.
Kallas szerint az orosz árnyékflotta hajói valóságos ökológiai időzített bombák, mivel elhanyagolt műszaki állapotban vannak, és nem rendelkeznek megfelelő biztosítással. Úgy véli, rendkívül nagy a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben egy ilyen hajó okoz majd környezeti katasztrófát az európai vizeken. Ezek a flották ráadásul nemcsak az Ukrajna elleni orosz invázió finanszírozását segítik, hanem a múltban hibrid támadásokhoz is használták őket.
Az Európai Unió folyamatosan fellép a jelenség ellen, eddig 670 hajót sújtott szankciókkal, az elmúlt hónapokban pedig több célzott ellenőrzést is tartott. Uniós kérésre afrikai országok már hajók százait törölték a hajóregiszterükből. A lobogó megvonása jelentősen sebezhetőbbé teszi ezeket a vízi járműveket az ellenőrzésekkel szemben, egyúttal elriasztja a hatóságokat, a biztosítókat és a bankokat is a velük való üzletkötéstől.
Kallas a luxembourgi külügyminiszteri találkozón az orosz–ukrán energetikai tűzszünet kérdését is érintette. Bár az Európai Unió támogatja a kezdeményezést, a főképviselő szkeptikus Oroszország szándékait illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közeledő tél miatt kritikus fontosságú az energiaellátás biztosítása, azonban egy valódi megállapodásnak az infrastrukturális elemek mellett az emberéletek védelmére is ki kell terjednie.
Külön figyelmeztetett arra, hogy a tűzszünet nem vonatkozhat kizárólag az olajfinomítókra. Mivel Ukrajna mindössze egyetlen ilyen létesítménnyel rendelkezik, miközben Oroszországnak számos finomítója van, egy ilyen szűkített egyezség egyértelműen Moszkvának kedvezne.
Az orosz és amerikai elnök közötti dízelmegállapodással kapcsolatban Kallas közölte: az EU kitart eddigi politikája mellett, és újabb 1600 szankciós tételt fogad el most. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország indította el ezt a háborút, nyomást kell rá gyakorolnunk, hogy állítsa le. Ha Moszva beszünteti a támadásokat, Ukrajnának sem lesz szüksége további önvédelmi intézkedésekre. Tulajdonképpen ez a tét” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a szankciós listára kerülő személyeket és vállalatokat a tagállamok javaslatai, hírszerzési adatok és nyílt forrásból származó információk alapján azonosítják. Az adatokat külön ellenőrzési és hitelesítési eljárásnak vetik alá, és csak kellően megalapozott bizonyítékok birtokában tesznek javaslatot a szankciók bevezetésére. „Ezúttal elsősorban az orosz hadiipari komplexumra összpontosítottunk” – hangsúlyozta Kallas.
Mint mondta, a korlátozó intézkedések olyan vállalatokat is érintenek, amelyek az orosz rakéták és drónok gyártásához szükséges alkatrészeket állítják elő vagy szállítják. Hozzátette: a szankciós listára olyan személyek is felkerülnek, akik jelöltként vagy szervezőként részt vettek az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken megrendezett választásokban.
A szankciók hatékonyságával kapcsolatban a főképviselő kijelentette: az eddigi korlátozó intézkedések mintegy ezermilliárd eurónyi forrástól fosztották meg Oroszországot, amelyet így nem tud a háború finanszírozására fordítani. Hozzátette, hogy az orosz árnyékflotta elleni intézkedések szintén jelentősen nehezítik Moszkva háborús erőfeszítéseinek finanszírozását. Mint mondta, Oroszország folyamatosan új módszereket keres a szankciók megkerülésére, az EU azonban egyre gyorsabban reagál ezekre. Kallas szerint a korlátozó intézkedések még hatékonyabbak lennének, ha az Egyesült Államok is teljes mértékben összehangolná lépéseit az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a tanácskozásra érkezve elmondta: az uniós bővítési folyamat lendületben van, ugyanakkor csak olyan országok válhatnak az EU tagjává, amelyek stratégiailag összhangban állnak az unióval, és erősítik a közösség biztonságát. Mint mondta, a tagállamok előző napi döntését követően Montenegróval, Albániával, Moldovával és Ukrajnával is kormányközi konferenciák megtartása várható a következő napokban.
Kos hozzátette, hogy a csatlakozás feltétele nemcsak az uniós kül- és biztonságpolitikához, hanem az igazodás a szankciós, energia- és infrastruktúra-politikához és a jogállamisághoz is. Kiemelte Ukrajna reformtörekvéseit, hangsúlyozván, hogy az ország a háború és a fennmaradásáért folytatott küzdelem közepette is teljesíti az uniós csatlakozási követelményeket. „Remélem, hogy továbbra is széles körű nemzetközi támogatást kap ez az ország, amely rendkívüli teljesítményt nyújt. Nincs még egy olyan ország, amely ennyit teljesítene” – jelentette ki.
