Elég volt a balatoni építkezésekből: kisajátítással mentenék a tó utolsó természetes partszakaszait
Öt civil szervezet összefogásával elindult az SOS Balaton mozgalom, amely állami beavatkozást követel a Balaton még megmaradt természetes partszakaszainak védelmében. A kezdeményezők szerint már nem elég csupán megakadályozni az újabb beépítéseket, a korábban károsított élőhelyek helyreállítására is szükség van.
Az SOS Balaton felhívását a Greenpeace, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége indította el. A kezdeményezők további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozására is számítanak, és aláírásgyűjtésbe kezdtek a beruházások leállításáért.
A szervezetek egy 15–30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják, amelyből természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, veszélyeztetett parti területeket vásárolnának meg, és finanszíroznák a károsodott élőhelyek helyreállítását. A javaslat szerint a kormánynak kellene kidolgoznia a szükséges jogi megoldásokat, valamint gondoskodnia arról, hogy az állami vagy más köztulajdonba kerülő területek hosszú távon is védelem alatt maradjanak.
Amennyiben egy-egy különösen értékes partszakasz megvásárlására nincs lehetőség, a civilek a kisajátítást is elképzelhetőnek tartják, a tulajdonosok teljes kártalanítása mellett.
Fonyódon már javában zajlik a vita a 99 lakásos beruházás miatt
A mozgalom egyik fontos ügyévé a fonyódi építkezés vált, amely ellen korábban is tiltakoztak a helyiek és a természetvédők. A korábban szabadstrandként használt területen egy négyemeletes, 99 lakásos társasház épül, egy természetes vízfolyás torkolatának közelében. A kutatók szerint ez a terület a Balaton egyik utolsó természetes kapuja lehet.
A civilek ezért soron kívüli vizsgálatot és azonnali állami intézkedést sürgetnek a fonyódi ügyben. A kezdeményezők hangsúlyozzák: a probléma nem egyetlen beruházásra korlátozódik. Szerintük a tó körül átfogóan fel kell mérni, hol zajlanak jelenleg olyan építkezések, amelyek veszélyeztetik a természetes parti élőhelyeket, és mely területek megmentéséhez van szükség sürgős beavatkozásra. Ehhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és más tudományos intézmények szakmai segítségét is bevonnák.
A déli part háromnegyede már beépült
A Balaton természetes partszakaszainak fogyatkozása nem új keletű probléma. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai szerint a déli part mintegy 75 százaléka már beépített, miközben a megmaradt természetes területek is folyamatos nyomás alatt állnak.
A parti élőhelyek eltűnése nem csupán tájképi kérdés. A nádasok, a természetes vízfolyások torkolatai és a változatos parti élőhelyek fontos szerepet játszanak a tó ökológiai működésében. Felszámolásuk gyengítheti a Balaton természetes alkalmazkodóképességét, és hosszabb távon az egész tó élővilágára hatással lehet.
Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tó állapotát nem kizárólag az aszály vagy az alacsony vízállás veszélyezteti: legalább ennyire fontos az is, mi történik a partján. A természetes partszakaszok megőrzése és a nádasok megújulásának biztosítása nélkül a Balaton egyre nehezebben alkalmazkodhat a környezeti változásokhoz. Az intézet a természetes partszakaszok védelmének ügyében korábban az Alkotmánybírósághoz is fordult.
Nemcsak megállítanák az építkezéseket, helyre is állítanák a károkat
Az SOS Balaton kezdeményezői szerint a további beépítések megakadályozása önmagában már nem elegendő. Külön programot indítanának a korábban károsított nádasok, vízfolyástorkolatok és más természetes parti élőhelyek helyreállítására.
A javaslat egyik fontos eleme, hogy ne kizárólag az egyes beruházásokat vizsgálják, hanem a Balaton teljes partszakaszát, és egységes szempontok alapján határozzák meg a legsürgetőbb természetvédelmi feladatokat. Így az is kiderülhetne, mely területeken lehet még megelőzni a károkat, és hol van szükség már helyreállításra.
A civilek a kormánytól és az érintett országgyűlési képviselőktől egy héten belül írásos választ várnak arra, milyen intézkedéseket vállalnak. Az alapvető jogok biztosát, valamint Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját is megkeresik: átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek annak tisztázására, hogy a hatályos szabályozás és a hatósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a Balaton természeti értékeinek.
