Nem tudjuk, mikor omlik össze az egészségbiztosítási rendszer
Élesen bírálta a korábbi közpolitikai prioritásokat Kaló Zoltán, a jelenleg még Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) néven működő, később ismét Országos Egészségpénztárrá (OEP) alakuló szervezet főigazgatója a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság konferenciáján. Kinevezése óta meghívást kapott a magyar válogatott mérkőzésére, a skyboxba, de nem kíván élni a lehetőséggel. Mint fogalmazott, nem volt jó irány, hogy az oktatás és az egészségügy helyett más területek, például a futball élveztek prioritást.
A főigazgató szerint az egészségügy finanszírozása hosszú ideje kedvezőtlenül alakul. Az egészségügyi közkiadások aránya 1995 óta folyamatosan csökkent, 2024-ben már a kormányzati kiadások mindössze 10 százalékát tette ki. A GDP arányában mért egészségügyi közkiadás 2025-ben 4,8 százalék volt, az egy főre jutó összeg pedig az EU14-ek átlagának 43,1 százalékát érte el. Kaló szerint az OEP korábbi szerepe is fokozatosan gyengült, miközben az egészség-gazdaságtani képzés és a technológiaértékelés fejlesztése háttérbe szorult.
Az átalakuló szervezet évi 500 milliárd forintos többletforrásra számíthat, de Kaló szerint ez önmagában nem garantálja a felzárkózást. A működés átalakítása közben a feladatellátás nem állhat le, ugyanakkor az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálása már gyorsabbá vált. A főigazgató az elavult informatikát és a nem versenyképes fizetéseket is a korábbi rendszer problémái közé sorolta. Elmondása szerint a fiatal munkatársak gyakran csak néhány év tapasztalatot szereznek a szervezetnél, mielőtt a magánszférába távoznak.
„Soha nem tudjuk, hogy mikor omlik össze a rendszer. Nem tudom már, hogy miért szurkoljak: azért, hogy ne omoljon össze, vagy hogy egyszer igen, és történjen, ami Pakssal történt, vagyis hogy már volt pénz, amikor összeomlott a rendszer” – mondta.
Kaló nagyobb átláthatóságot is ígért az egészségügyi technológiák értékelésében és finanszírozásában. Elfogadhatatlannak tartja, hogy üzleti érdekekre hivatkozva olyan adatok is titkosíthatók legyenek, amelyek a kezelések eredményességéről, a betegségek előfordulásáról vagy a terápiák költségeiről adnak tájékoztatást. Szerinte a nyilvánosság hiánya megnehezíti az orvosok és a betegek tájékozódását, valamint a kutatók munkáját. Bejelentette azt is, hogy Balatoni Balázs lesz az értékmérésért felelős szakember, és már a betegképviseleti koordinátort is megtalálták. Kaló szerint a cél nem csupán a szabályos kifizetések biztosítása, hanem az is, hogy a finanszírozott technológiák valóban jobb eredményeket hozzanak a betegeknek.
