Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a MÁV székházbérlése ügyében
A Nemzeti Nyomozó Iroda 2026 októberének elején rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen, a XIII. kerületi Metropol irodaház bérlése ügyében. A nyomozást az új Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) belső vizsgálatainak eredményei alapján tett feljelentés előzte meg.
A történet 2024. augusztus 1-jén kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) havi mintegy 50 millió forintért kibérelte a Tüzér utcai Metropol irodaház 8000 négyzetméteres épületrészét a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számára. A tárca dolgozói azonban soha nem vették át a kulcsokat, és a minisztérium végül egy másik helyszínre költözött. A három évre lekötött irodaház így üresen állt, miközben az állam folyamatosan fizette a bérleti díjat.
2024 októberében az MNV felajánlotta az épületet a MÁV-nak. A vasúttársaságnál felmerült, hogy a legérzékenyebb, komplex technológiát alkalmazó forgalomirányítást helyeznék el az ingatlanban, a belső szakmai jelentések azonban arra figyelmeztettek, hogy a költözés óriási biztonsági kockázattal jár, mivel a hagyományos irodaház alkalmatlan ezen részlegek befogadására. Szakértők szerint az ilyen kritikus infrastruktúrákat eleve kizárólag saját tulajdonú, kifejezetten e célra tervezett épületben szabadna elhelyezni.
A szakmai érveket a politika figyelmen kívül hagyta: Lázár János akkori közlekedési miniszter a MÁV igazgatóságát és felügyelőbizottságát megkerülve, részvényesi határozattal utasította a vasúttársaságot a bérleti szerződés megkötésére. A tranzakciót 2024 decemberében Dányi Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes bonyolította le, a formális jóváhagyást pedig a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség adta meg. A MÁV végül egy 10+5 éves futamidejű szerződést írt alá, és 2025 tavaszán vette birtokba az épületet.
Bár a bérleti és üzemeltetési díjat azóta is fizetik, az irodaház alkalmatlansága miatt a MÁV-nak több mint 500 millió forintot kellett rendkívüli átalakításokra fordítania. A legösszetettebb technológiát igénylő részlegek, köztük a Központi Forgalomirányítás, a mai napig nem tudtak beköltözni, mivel a szükséges informatikai és áramellátási infrastruktúra kiépítése jelentősen elhúzódott.
Az ügy 2026 tavaszán került nyilvánosságra, miután a MÁV névtelenséget kérő munkatársai információkat juttattak el a sajtónak. A KBM kiemelte az aránytalanul magas bérleti díjat, valamint az alkalmatlan állapotban átvett épület miatt keletkezett 511 millió forintos kárt.
A feltételezett károkozásért a korábbi döntéshozók közül senki sem vállalja a felelősséget. Lázár János arra hivatkozik, hogy az ingatlant az MNV jelölte ki, a minisztérium pedig csupán a vonatkozó jogszabályokat hajtotta végre, amikor a MÁV-ot beléptette a már meglévő szerződésbe. Gulyás Gergely szerint az általa vezetett tárca csak formálisan hagyta jóvá a dokumentumokat, érdemi döntési jogkörrel nem rendelkeztek. Dányi Gábor korábbi vezérigazgató-helyettes állítja, hogy az ingatlan jogilag megfelelt az irodai funkcióknak, a költséges átalakítás pedig a MÁV egyedi igényeiből fakadt. Az ingatlant tulajdonló magánvállalat szintén visszautasítja a felelősséget, hangsúlyozva, hogy teljesen szabályos, piaci alapú megállapodást kötöttek az állammal.
