Rengeteg magyar fiatal játszik az egészségével: pedig ezzel az egyszerű szokással sokat tehetnének érte
A magyar fiatalok közel negyede egyáltalán nem végez fizikai aktivitást a munkaidején kívül, ami jóval meghaladja az uniós átlagot – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.
Bár a 2022-es adatokhoz képest javult a helyzet, a 16–29 évesek körében Magyarország még mindig az öt legrosszabb mutatóval rendelkező uniós ország közé tartozik, és a teljes felnőtt népességben is jelentős az elmaradásunk.
Az Eurostat legfrissebb összesítése azt vizsgálta, milyen gyakran végeznek fizikai aktivitást az emberek egy átlagos héten, a munkaidejükön kívül. Kiderült, hogy Európában a fiatalok jóval aktívabbak a teljes népességnél, Magyarország azonban mindkét korcsoportban elmarad az uniós átlagtól. Bár a 2022-es adatokhoz képest javult a helyzet, a magyar fiatalok eredménye továbbra is az öt legkedvezőtlenebb között szerepel az EU-ban.
Az Európai Unióban a 16–29 évesek 73,1 százaléka végzett legalább hetente egyszer fizikai aktivitást a munkaidején kívül. A teljes, 16 éves és idősebb népességben 61,6 százalék volt ez az arány. A legnagyobb különbségek a hetente többször mozgóknál jelentkeztek. A fiatalok 18,3 százaléka heti négy–hat alkalommal volt aktív, míg a teljes népességben 12,8 százalék tartozott ebbe a csoportba. A naponta legalább egyszer mozgóknál viszont alig volt eltérés: a fiataloknál 20,9, míg a teljes népességben 20,2 százalékot mértek. A munkaidőn kívüli fizikai aktivitást teljesen mellőzők aránya ugyancsak nagyobb mértékben különbözött. A fiatalok 16,3 százaléka mondta azt, hogy soha nem végez ilyen tevékenységet, szemben a teljes népesség 26,0 százalékával.
Magyarország az uniós mezőny végén szerepel
Az országok között is komoly eltérések látszanak. Máltán a fiatalok 31 százaléka, Portugáliában 28,5, Bulgáriában pedig 28,4 százaléka nem végzett fizikai aktivitást a munkaidején kívül. Görögországban, Dániában, Finnországban és Hollandiában ezzel szemben 3 százalék alatt maradt az arány.
Magyarországon 2025-ben a 16–29 évesek 24,1 százaléka számolt be arról, hogy soha nem végez fizikai aktivitást a munkaidején kívül. Ez 7,8 százalékponttal magasabb a 16,3 százalékos uniós átlagnál. Magyarországnál csak Máltán, Portugáliában, Bulgáriában és Romániában mértek kedvezőtlenebb értéket. A teljes, legalább 16 éves magyar népességben 40,3 százalék jelölte a „soha” választ. Az uniós átlag 26,0 százalék volt, így ebben a csoportban még nagyobb, 14,3 százalékpontos a különbség. A magyar érték a hetedik legmagasabb volt a tagállamok között.
A rendszeresen aktívak aránya szintén jól mutatja a lemaradást. A magyar fiatalok 65 százaléka végzett legalább hetente egyszer fizikai aktivitást, szemben a 73,1 százalékos uniós átlaggal. A teljes magyar népességben 47,5 százalék volt az arány, vagyis még a felét sem érte el (annak ellenére, hogy ebbe a mutatóba a fiatalokat is beleszámítják), miközben az EU-ban átlagosan 61,6 százalékot mértek.
Egyre több magyar fiatal mozog hetente többször
A 2022-es eredményekhez képest azonban javultak a magyar mutatók. A fiatalok körében a legalább hetente egyszer aktívak aránya 60,6-ról 65 százalékra emelkedett. A legnagyobb csoportot 2025-ben a heti egy–három alkalommal mozgó fiatalok adták: arányuk 26,1-ről 29,5 százalékra nőtt. A heti négy–hat alkalommal aktívaknál kisebb emelkedés történt, 14,6-ról 15,5 százalékra.
A naponta legalább egyszer mozgók együttes aránya lényegében változatlan maradt: 2022-ben 19,9, 2025-ben 20 százalék volt. Ezen belül a naponta egyszer aktívak aránya 9,6-ról 10,6 százalékra emelkedett, a naponta legalább kétszer mozgóké viszont 10,3-ról 9,4 százalékra csökkent. A ritkán vagy egyáltalán nem aktív fiatalok csoportja is szűkült. A hetente egynél ritkábban mozgók aránya 13,7-ről 10,9 százalékra, a fizikai aktivitást soha nem végzőké pedig 25,7-ről 24,1 százalékra mérséklődött.
A teljes, legalább 16 éves népességben a hetente legalább egyszer aktívak aránya 2022 és 2025 között 45,2-ről 47,5 százalékra nőtt. A heti egy–három alkalommal mozgóknál 19,3-ról 21,8 százalékra emelkedett a mutató, a heti négy–hat alkalommal aktívaknál viszont 9,7-ről 9,5 százalékra csökkent. A naponta legalább egyszer mozgók aránya mindkét évben 16,2 százalék volt. A legnagyobb csoportot továbbra is azok alkották, akik soha nem végeztek fizikai aktivitást a munkaidejükön kívül, bár arányuk 42,0-ról 40,3 százalékra mérséklődött. További 12,1 százalék hetente egynél ritkábban volt aktív.
