Drasztikus adóreformot javasol az IMF Magyarországnak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb értékelése szerint a magyar gazdaság komoly kihívásokkal küzd, az idén várható magas költségvetési hiány és a gyenge termelékenység miatt átfogó reformokra van szükség. Az új kormány lépései és a felszabadított uniós források kivételes esélyt kínálnak a fellendülésre, a szervezet ugyanakkor az állami kiadások lefaragását, az adórendszer teljes átalakítását és a versenyképesség javítását sürgeti a tartós növekedés, valamint a sikeres euróbevezetés érdekében.
Kéthetes budapesti egyeztetéseit követően az IMF arra a megállapításra jutott, hogy a magyar gazdaságot jelenleg egyszerre több tényező húzza vissza, köztük a gyenge beruházási kedv, a termelékenységet messze meghaladó bérnövekedés, valamint a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Ennek következtében az államadósság növekszik, a költségvetési hiány pedig az idei évben elérheti a GDP 7–7,5 százalékát.
A szakértők kiemelték, hogy az új kormány elköteleződése az európai integráció és az átláthatóbb kormányzás mellett kifejezetten jó piaci fogadtatásra talált. A korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás megszerzése megnyugtatta a piacokat, erősítette a forintot, és egyedülálló lehetőséget teremtett a gazdaság fellendítésére. A növekedés idén 2 százalék körül alakulhat, középtávon pedig 2,5 százalékra gyorsulhat.
A fenntartható növekedési pályához elkerülhetetlen az államháztartás rendbetétele. Az IMF bírálta a jelenlegi, alacsony bevételeket biztosító egykulcsos adórendszert, és helyette progresszív személyi jövedelemadó bevezetését javasolja, az alacsony keresetűeket célzó adókedvezményekkel. Szorgalmazzák a társasági adó megemelését, a kedvezményes áfakulcsok szűkítését, valamint a meglévő családi támogatások átalakítását. A kiadási oldalon az energiaárak támogatásának és a mesterségesen olcsó vállalati hitelprogramoknak a fokozatos kivezetését tartják szükségesnek. Csak a kedvezményes vállalati hitelek leállítása évente mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást hozna. Ezekkel a lépésekkel a költségvetési hiány 2027-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra lenne szorítható.
A monetáris politika terén az IMF egyetért a jegybank döntésével, amellyel 5,5 százalékon megállította a kamatcsökkentési ciklust. Mivel a szolgáltatások ára és a bérek továbbra is lendületesen nőnek, a szigorúbb monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A jegybank 2028-tól érvényes, 2,5 százalékra mérsékelt inflációs célja fontos lépés az euróövezeti csatlakozás felé. Az IMF rámutatott, hogy a közös valuta bevezetése jó iránymutató, de a gazdaság felkészítése, valamint a munka- és termékpiacok rugalmasabbá tétele nélkül nem használhatók ki az előnyei.
Bár a hazai bankrendszer a szervezet vizsgálatai alapján válságálló, az állam és a bankok közötti szoros összefonódás, valamint a túlértékelt lakáspiac kockázatokat hordoz magában. Ennek enyhítésére a lakáshitel-támogatások leépítését, az állami garanciák visszavágását és a hitelezési szabályok szigorítását várják el.
A versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen a munkaerőpiac modernizálása és az állami vállalatok hatékonyságának javítása. Különösen sürgető a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése, mivel a mesterséges intelligencia gyors terjedése a hazai munkahelyek több mint harmadát érinti. Az IMF úgy számol, hogy az általa felvázolt költségvetési, monetáris és strukturális reformok maradéktalan végrehajtásával a magyar gazdaság 2030-ra akár 2 százalékos többletnövekedést is elérhet.
