Nagyot változik a hazai boltok kínálata: betiltották a legnépszerűbb vásárlócsalogató trükköt
Szigorodtak a fenntarthatósági és környezetvédelmi állításokra vonatkozó szabályok Magyarországon. Szeptember 27-től az uniós EmpCo irányelv hazai átültetésével 12 új, automatikusan jogsértőnek minősülő gyakorlat került a fogyasztóvédelmi feketelistára. A vállalatoknak ezután konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk, ha környezetbarátnak, fenntarthatónak vagy klímasemlegesnek neveznek egy terméket. A szabályozás a reklámoktól a közösségi médián át a csomagolásokig és az értékesítők szóbeli kommunikációjáig terjed.
Nem lehet csak úgy ráírni egy termékre, hogy „zöld”
Mostantól nem elég, ha egy termék vagy vállalat zöldnek tűnik. A környezetbarát, fenntartható vagy klímasemleges állítások mögött bizonyítható, ellenőrizhető tényeknek kell állniuk. Az új szabályok részletesen meghatározzák, milyen környezeti állításokat tehetnek a vállalkozások. Az olyan általános kifejezések, mint a „zöld”, a „környezetbarát”, a „fenntartható” vagy a „klímasemleges” különösen kockázatosak, ha a vállalkozás nem tudja egyértelműen megmutatni, mire alapozza őket.
A feketelistás trükköknél nincs mérlegelés
A módosított szabályozás 12 új ponttal bővíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját. Ezeknél a hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy a jogsértő kommunikáció hogyan befolyásolta a fogyasztó döntését, elég a jogszabályi tényállás megvalósulását megállapítani. Tilos például olyan fenntarthatósági címke alkalmazása, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, vagy amelyet nem hatóságok vezettek be. Szintén könnyen félrevezető, ha egy vállalkozás egyetlen terméktulajdonságból vezeti le az egész termék környezetbarát jellegét.
A jövőre vonatkozó ígéretek mögött már tervnek is kell lennie
A jövőbeli vállalásokhoz nem elegendő egy általános szándéknyilatkozat. A szabályozás szerint a vállalásnak nyilvános, mérhető és határidőhöz kötött célokon alapuló végrehajtási tervvel kell rendelkeznie, bizonyos esetekben független szakértői ellenőrzés is szükséges lehet. A Gazdasági Versenyhivatal már korábban is vizsgálta a zöld marketinget, és 2024-ben külön piacelemzésben foglalkozott a környezeti állításokkal. Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője szerint a hatóság a fogyasztói értelmezésből indul ki: azt nézik, mit ért az átlagos fogyasztó egy állítás alatt, majd azt vizsgálják, hogy a vállalkozás tényszerű és megfelelő bizonyítékokkal alá tudja-e támasztani.
Komoly pénzügyi kockázatot is jelenthet
A cégek számára a kérdés nem pusztán kommunikációs vagy reputációs ügy. Ha a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, a bírság felső határa elérheti a jogsértéssel érintett vállalkozás előző üzleti évi nettó árbevételének 13 százalékát. Ez nem automatikus bírságot jelent, hanem a kiszabható bírság törvényi maximumát. A szankció mértékét az ügy körülményei alapján állapítják meg. A pénzügyi kockázat mellett a reputációs kár is súlyos lehet: egy fenntarthatóságot hangsúlyozó márka esetében különösen kellemetlen, ha a hatóság megállapítja, hogy a kommunikáció félrevezette a vásárlókat.
A hatóságok szerint nincs ok ölbe tett kézzel várni
Az NKFH szerint a vállalkozásoknak már a kommunikáció közzétételekor rendelkezniük kell a szükséges, naprakész és szakmailag megalapozott dokumentációval. Fogyasztói bejelentés esetén vizsgálni kell, indokolt-e eljárást indítani. Az EY szakértői szerint érdemes teljes körűen átvilágítani a vállalati kommunikációt: meg kell határozni, ki hagyhat jóvá egy környezeti állítást, milyen adatok alapján, és hol tárolják a bizonyítékokat. Lukács Ákos, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság üzletágának partnere szerint a megfelelés alapja egy olyan belső folyamat, amely összeköti a termékadatokat, a bizonyítékokat és a jóváhagyási felelősségi köröket – gyakorlatilag egy belső „bizonyítéktárat” jelent. Egy új fenntarthatósági állítás csak akkor jelenhet meg a fogyasztók előtt, ha mögötte vannak a megfelelő mérések, dokumentumok és jóváhagyások.
Nem csak a zöldreklámokról szól a változás
Az EmpCo-szabályok a termékek tartósságával és javíthatóságával kapcsolatos fogyasztói tájékoztatást is érintik, beleértve a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást és a javíthatósághoz kapcsolódó információkat. A fogyasztóknak pontosabb képet kell kapniuk arról, mennyire tartós egy termék, milyen lehetőségek vannak a javítására, illetve milyen frissítéseket biztosít hozzá a gyártó. A szabályozás logikája, hogy a fogyasztó ne pusztán egy jól hangzó zöld üzenettel találkozzon, hanem ellenőrizhető információval. A vállalatok számára szeptember 27-től egyre kisebb tér marad az általános, hangzatos fenntarthatósági kijelentéseknek: aki „zöldnek” nevezi a termékét, annak meg kell tudnia mutatni, pontosan mitől zöld, milyen adatok bizonyítják ezt, és ki vállalja érte a felelősséget.
