Súlyos vízügyi jelentés: drámai helyzet Kelet-Közép-Európában
Megjelent a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése a világ vízkészleteinek állapotáról. A State of Global Water Resources 2025 című kiadvány a folyók vízhozamától a talajnedvességen és a felszín alatti vizeken át a tavak, víztározók, hó- és jégborítás, valamint a gleccserek állapotáig vizsgálja a Föld vízháztartását. Az ötödik kiadás a tavalyi év adatai mellett egy 2021 és 2025 közötti ötéves visszatekintést is ad.
A jelentés legfontosabb üzenete, hogy a vízkészletek állapota egyre szélsőségesebb képet mutat: egyes térségekben súlyos aszály és vízhiány, máshol pusztító árvizek jelentkeznek.
Tartósan eltolódott a vízháztartás a normálistól
A WMO szerint az elmúlt öt évben jelentősen bővült a rendelkezésre álló hidrológiai adatok köre. A jelentés már 15 különböző hidrológiai változót vizsgál, szemben a 2021-es hárommal, és 68 ország szolgáltatott adatokat. A folyók vízhozamára vonatkozóan 2025-ben 52 országból 3115 állomás adatait használták fel, míg a felszín alatti vizeknél 51 ország 43 529 mérőállomásának adatai kerültek a jelentésbe.
A normális folyóvízhozamú vízgyűjtők aránya az elmúlt hét év mindegyikében a történelmi átlag alatt maradt: 34–38 százalék között alakult, miközben az 1991–2020 közötti időszak átlaga 46 százalék volt. 2025 a folyók szempontjából az elmúlt 35 év egyik legszárazabb éve volt: a vízgyűjtő területek 36 százalékán a normálisnál alacsonyabb, 21 százalékán a szokásosnál több víz folyt le. A szárazabb körülmények különösen Észak-Amerikában, a La Plata- és São Francisco-medencében, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Kelet-Európában jelentek meg.
A talajvíz és a talajnedvesség is súlyos hiányt mutat
2025-ben a vizsgált talajvízmegfigyelő állomások 65 százalékán a vízszint a normális tartományon kívül volt: 34 százalékuknál alacsonyabb, 31 százalékuknál magasabb értékeket mértek. Közép- és Kelet-Európát a jelentés a tartósan, több éven át fennálló talajvízhiánnyal érintett térségek közé sorolja, ahol a többéves kiszáradási folyamat miatt halmozódó vízkészlet-csökkenés figyelhető meg.
Európában 2025 nyarán a talajnedvesség a normálisnál alacsonyabb volt, Közép- és Kelet-Európa nagy területein pedig már a jóval a normális alatti kategóriába került. Tavasszal és nyáron Európa számos részét jelentős aszály sújtotta: Szerbiában és Szlovéniában rekordalacsony júniusi csapadékot mértek, de Magyarország, Szlovákia és Moldova is nyári aszályról számolt be. Az aszály a Dunán a hajózást is akadályozta.
A Duna vízgyűjtőjén a legrosszabb a helyzet
Kelet-Európa nagy részén a normálisnál alacsonyabb, több helyen jóval alacsonyabb folyóvízhozamokat mértek, és a Duna vízgyűjtőjén kifejezetten a jóval normális alatti kategória dominált. Hasonló helyzet alakult ki a Dnyeper, a Don és a Volga vízgyűjtőjén is.
A téli hóviszonyok sem kedveztek a térségnek: az európai hóborítás összességében a normálisnál alacsonyabb volt, és a kelet-európai vízgyűjtők esetében is a normálisnál alacsonyabb szezonális csúcshó-tömeget és márciusi hóvízegyenértéket mértek. 2025 januárjában Kelet-Európa több folyójában a vízhőmérséklet a normálisnál magasabb volt, a Duna vízgyűjtőjén is átlag feletti értékeket jeleztek.
A gleccserek is szörnyű állapotról tanúskodnak
2025-ben a gleccserek világszerte 408 ± 132 gigatonna víznek megfelelő tömeget veszítettek, ami mintegy 1,1 ± 0,4 milliméterrel járult hozzá a globális tengerszint emelkedéséhez. Ez immár a negyedik egymást követő év volt, amikor valamennyi nagy gleccserrégió nettó tömegveszteséget szenvedett el. A 2023–2025 közötti három évben a globális gleccserveszteség összesen mintegy 1400 gigatonna víz volt. Az Alpok, Skandinávia és a Kaukázus esetében már a gleccserek olvadásából származó maximális vízhozam időszaka is elérkezhetett.
Aszály és árvizek egyszerre sújtják a világot
2025-ben Ázsia és Afrika volt a leginkább érintett a jelentős hidrometeorológiai eseményekben. Dél- és Délkelet-Ázsiában trópusi ciklonok és intenzív monszunesők több mint 3600 halálos áldozatot követeltek, Afrikában több országban egymást követő években súlyos áradások alakultak ki. Az Egyesült Államokban a Texas Hill Country térségében július 4-én bekövetkezett villámárvíz legalább 135 ember halálát okozta.
Más térségekben az ellenkező véglet okozott problémát: a La Plata- és Amazonas-medencében, a Közel-Keleten és Afrika szarván többéves aszályos időszakok alakultak ki. A WMO ötéves összesítése szerint Ázsia és Afrika együtt a vízzel kapcsolatos szélsőséges események csaknem feléért, az ezekhez köthető jelentett halálesetek több mint 80 százalékáért felelt az elmúlt öt évben.
