Az árrésstop és az Árfigyelő kivezetését sürgeti a DélKerTÉSZ
Az árrésstop és az Árfigyelő kivezetését, valamint a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését sürgeti a DélKerTÉSZ – hangzott el a szervezet sajtóeseményén. A szövetkezet szerint ezek nélkül a kisebb gazdaságok fennmaradása veszélybe kerülhet.
Eredményes első nyolc hónapot zárt a mintegy 450 termelőt összefogó szentesi DélKerTÉSZ, a szövetkezet árbevétele 16,2 milliárd forintra nőtt, ami nagyjából 2 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A javuló számok mellett ugyanakkor több olyan problémára is felhívták a figyelmet, amelyek szerintük hosszabb távon a hazai zöldségtermesztést veszélyeztetik.
A termelői árak alakulásában az idei szezonon belül is jelentős különbségek voltak. Januártól augusztusig a paprikafélék átlagára 10, a paradicsomféléké 22 százalékkal emelkedett éves összevetésben, utóbbiak azonban még így sem érték el a 2022-es szintet. Júliusban és augusztusban pedig több zöldségfajtánál már 9 százalékkal alacsonyabb termelői árakat mértek, mint egy évvel korábban. Az exportpiacokon az euróban számított értékesítési árak kedvezően alakultak, ennek előnyeit viszont az árfolyamváltozás jelentősen mérsékelte. A kivitt mennyiség mintegy 80 százaléka továbbra is Csehországba és Szlovákiába kerül, miközben a németországi értékesítés is számottevően erősödött.
A hőség ellen már nem elég a megszokott rutin
Az időjárás idén sem könnyítette meg a termelők dolgát, a szövetkezet frisspiaci termékeinek mennyisége mégis 309 tonnával nőtt az első nyolc hónapban az előző év azonos időszakához képest. Emellett a paprikánál a minőség is javult, nagyobb lett a jobb besorolású termékek aránya, és kisebb a lecsó minőségűeké.
Egyértelműen a fejlesztéseknek köszönhető, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben kerülhettek magyar zöldségek a boltok polcaira – fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. Mint elmondta, a 2024-es hőhullámok még komoly károkat okoztak a növényállományban, a termelők azonban azóta párásítókat, új szellőző- és tápoldatozó berendezéseket építettek be, valamint korszerűsítették a fóliákat. Ennek köszönhetően az idei aszály és hőség már kevésbé vetette vissza a növényházi termelést.
Fontos ugyanakkor, hogy a növényházak szabályozott környezete sem jelent teljes védelmet a szélsőséges időjárással szemben. A fejlesztések ezért folytatódnak, Szentesen idén és jövőre az energiafüggetlenséget erősítő beruházások is megvalósulnak. Ezeknél az a cél, hogy ahol erre lehetőség van, 70 százalékban kiváltsák a fosszilis energiát.
Az árrésstop mellett az Árfigyelőt is megszüntetnék
Nagypéter Sándor szerint a termelők helyzetét a piaci szabályozás is nehezíti. Úgy látja, a kereskedelmi folyamatokba történő beavatkozás közép- és hosszú távon piaci torzulásokhoz vezethet, amelyeknek végül a termelők lesznek a vesztesei. Álláspontja szerint a verseny már így is éles, ezért az árrésstop fenntartását nem tartja indokoltnak. Az elnök megemlítette azt is, hogy ennek a kivezetése már miniszterelnöki szinten is napirendre került.
Az Árfigyelővel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy szerinte az azonos beszállítói árak irányába tereli a piacot, miközben az egyes áruházláncok kiszolgálása eltérő költségekkel jár. Más lehet a logisztika, a kért csomagolás, de még az összecsukható műanyag rekeszek bérleti díja is. Ha mindezek ellenére ugyanazon az áron kell szállítani, az elnök szerint valamelyik láncnál könnyen veszteségessé válhat a beszállítás.
A szövetkezet az intézkedések kivezetésével együtt adócsökkentést is sürget, a zöldségek és gyümölcsök áfáját legkésőbb 2027 első negyedévéig 5 százalékra mérsékelnék. Az áfacsökkentésnek ráadásul egy másik nagyon fontos hatása is van, mégpedig a gazdaság fehéredése. Ha tisztul a piac, akkor a kis és közepes gazdaságok könnyebben fennmaradnak, fejleszteni tudnak, így pedig nőhet a hazai termelés, és végső soron több magyar áru kerülhet a boltokba – mondta Nagypéter Sándor.
Több magyar zöldséget a boltokba és a közétkeztetésbe
A kedvezményes áfa a DélKerTÉSZ szerint a szántóföldi zöldségtermesztést is erősíthetné. Különösen azoknál a növényeknél látnak lehetőséget a hazai termelés bővítésére, amelyeknél ezt a természeti adottságok és a rendelkezésre álló vízkészletek is lehetővé teszik. Ilyen lehet például a káposzta és a brokkoli, amelyekből az élelmiszeripar és a közétkeztetés is több magyar alapanyaghoz juthatna.
Ehhez kapcsolódóan a szövetkezet a magyar zöldségek nagyobb közétkeztetési szerepét és jobb bolti láthatóságát is szorgalmazza. Javaslatuk szerint külön pultokon lehetne kiemelni a hazai árut, ahol a termelők a saját csomagolásukkal is megjelenhetnének. A láncok által jellemzően kért egységes csomagolás mellett ugyanis nehezebb megkülönböztetni az egyes termelők áruit, holott ez számukra egyre fontosabb versenyelőnyt jelenthet.
