Elszabadultak az árak a Budapest környéki településeken
Az idei első nyolc hónapban átlagosan 872 ezer forintba került a házak és lakások négyzetmétere a főváros körüli agglomerációban, ami 11,5 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.
A legnagyobb mértékben a déli és a délkeleti települések drágultak: előbbi térségben 18, utóbbiban 20 százalékkal emelkedtek az árak. A nyugati szektorban ezzel szemben nem folytatódott a drágulás, itt 3 százalékkal alacsonyabb volt az átlagos négyzetméterár, mint tavaly.
Egy agglomerációs házért vagy lakásért idén átlagosan 87,7 millió forintot fizettek a vevők, ez 11 millió forinttal több a tavalyi szintnél. Az olcsóbb agglomerációs ingatlanok egyre fogynak a piacról: tavaly az adásvételek 28 százaléka jött létre 50 millió forint alatt, idén már csak 19 százaléka. A 100 millió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya 81 százalékról 69 százalékra csökkent. A házak négyzetméterára 13 százalékkal, 814 ezer forintra nőtt, míg a lakásoké 9 százalékkal emelkedett, és immár meghaladja az 1 millió forintot.
Az agglomerációban jelentős hatást gyakorolt az Otthon Start program: az első otthonukat vásárlók aránya a tavalyi 21 százalékról 28 százalékra nőtt, közülük sokan a fővárosnál olcsóbb, de jól megközelíthető településeken keresnek ingatlant.
Budapesten idén átlagosan 1,33 millió forint egy négyzetméter, az agglomeráció ennél mintegy harmadával olcsóbb. Az árak azokon a településeken nőttek a leginkább, amelyek tavaly még a legolcsóbbak közé tartoztak.
A délkeleti szektorban egy év alatt 20 százalékkal, 840 ezer forintra nőtt a négyzetméterár, a déli szektorban 18 százalékos drágulás után 850 ezer forint lett az átlag. Érden ennél is nagyobb mértékű, 22 százalékos emelkedést regisztráltak, a város átlagára 883 ezer forintra nőtt.
Az északnyugati szektorban 12 százalékkal, 895 ezer forintra emelkedtek az árak. Idén már nem a nyugati, hanem az északi szektor a legdrágább: itt 6 százalékos emelkedés után átlagosan 940 ezer forintot fizettek a vevők, Dunakeszin pedig 1,18 millió forintot. A nyugati szektorban 3 százalékkal, 898 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár, Budaörsön azonban továbbra is 1 millió forint fölött van. A teljes vételárat tekintve itt a legdrágábbak az ingatlanok, egy nyugati agglomerációs ingatlan átlagosan közel 100 millió forintba került. A keleti szektorban csak 5 százalékkal, 823 ezer forintra nőttek az árak, így ma ez a legolcsóbb térség a főváros körül.
A legdrágább ingatlan egy 581 négyzetméteres ház volt, amely 241 millió forintért kelt el Fóton. A legolcsóbb egy 23 négyzetméteres kis ház volt Biatorbágyon, 8 millió forintért. A legmagasabb négyzetméterárat, 1,84 millió forintot Remeteszőlősön fizették.
A vevők körében idén is a déli szektor volt a legkeresettebb, az agglomerációban vásárlók 29 százaléka itt szerződött. A délkeleti szektort a vevők 19 százaléka, az északit 17 százaléka választotta. Az északnyugati szektorban 13 százalék, a nyugatiban 12 százalék, a keletiben 10 százalék volt a vevők aránya.
A drágulás lassulhat az agglomerációban: a nyugati szektor már most jelzi, hogy van egy árszint, amelyet a vevők nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. Az olcsóbb térségekben, főleg a keleti településeken, még van tér az áremelkedésre, mert ott a legnagyobb a különbség a fővárosi árakhoz képest.
