Az álláskeresők közel fele tart az AI-val kapcsolatos adatvédelmi kockázatoktól
Az álláskeresés során a mesterséges intelligencia használata egyelőre visszafogott a magyar munkavállalók körében, ugyanakkor a felmérés szerint a megkérdezettek nyitottak lennének azokra az AI-alapú megoldásokra, amelyek segítik a karrierlehetőségeik feltérképezését. Az országosan reprezentatív kutatás rávilágít: minden harmadik magyar úgy nyilatkozott, hogy nem tudatosan ugyan, de már használ mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, míg minden ötödik válaszadó csupán hallott ezekről a rendszerekről.
A válaszadók fele tudatosan használja ezeket a szolgáltatásokat, minden tizedik megkérdezett pedig kifejezetten rendszeresen él az általuk nyújtott lehetőségekkel. A tudatos és rendszeres használók körében felülreprezentáltak a 18–29 évesek, valamint a fővárosban és Közép-Magyarországon élők. Az AI inkább pozitív, mint negatív érzéseket vált ki a magyar lakosságból: az ilyen szolgáltatásokat használók 35 százaléka tartja megbízhatónak és hitelesnek az AI-tól kapott információkat, míg 16 százalékuk inkább nem bízik ezekben.
A magyarok negyede már AI-t használ információszerzésre
A válaszadók 25 százaléka a hagyományos keresést elhagyva inkább mesterséges intelligenciát használ információszerzésre, további 35 százalékuk pedig fokozatosan erre tér át. Ugyanakkor a magyarok 29 százaléka egyelőre egyáltalán nem használ intelligens rendszereket, és mindössze 13 százalék azok aránya, akik már alkalmazzák az új technológiát, de továbbra is a hagyományos információkeresést részesítik előnyben. A felhasználás főként összetett keresésekre, konkrét problémák megoldásához kapcsolódó tanácskérésre, fordításra, valamint termék- és szolgáltatáskeresésre irányul, de a válaszadók 11 százaléka szórakozásból is beszélget az AI-eszközökkel.
A kutatás alapján a magyar álláskeresők jellemzően állásportálokon (47 százalék), böngészős kereséssel (30 százalék), barátok és ismerősök ajánlására (26 százalék), illetve a közösségi médiában (25 százalék) keresnek állást. A válaszadók mindössze 7 százaléka él munkakeresése során a mesterséges nyelvi modellek nyújtotta lehetőségekkel – ennél népszerűbbek például az álláshírlevelek, és még korábbi kollégáiknál is előbb érdeklődnek üres pozíciókról, mint a ChatGPT-nél. A megkérdezettek közel fele (46 százalék) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások visszaélhetnek a személyes adataikkal, hasonló arányban (45 százalék) vélik úgy, hogy az ilyen programokból származó információk nem minden esetben megbízhatóak.
Az álláskeresés legnagyobb nehézsége a visszajelzés hiánya
A felmérés szerint a hazai álláskeresők körében a legnagyobb nehézséget a visszajelzés hiánya jelenti: ez a munkavállalók több mint felének (55 százalék) okozott problémát a legutóbbi álláskeresése során. A három leggyakoribb nehézség közé tartoznak emellett a homályosan vagy zavarosan megfogalmazott álláshirdetések (24 százalék), illetve azok, amelyek nem tartalmaznak elegendő információt a munkáltatóról (15 százalék).
A toborzási folyamatok több pontján is növelheti a hatékonyságot a mesterséges intelligencia bevonása, azonban a HR-szakemberek jelentős része mégsem él vele. A szakemberek 14 százaléka használja a napi feladatai során, ami elmarad a 20 százalékos európai uniós átlagtól; ennek oka a bizalmatlanság mellett az információhiány.
