A fizetés fájdalma nem tűnt el, csak átköltözött a fiatalok agyában
A készpénzhasználat visszaszorulásával látszólag megszűnik az a természetes kontroll, amelyet a közgazdaságtan és a pszichológia a fizetés fájdalmaként tart számon. A jelenség azonban nem tűnt el, csupán olyan digitális csatornára helyeződött át, amelyet az idősebb generációk nem ismernek fel.
A fizetés fájdalma évtizedek óta ismert fogalom. Ofer Zellermayer közgazdász 1996-os disszertációjában vezette be a Carnegie Mellon Egyetemen, egy 2019-es olasz kutatás pedig agyi képalkotással igazolta, hogy a készpénzes fizetés aktiválja legerősebben az agy fájdalom és veszteség feldolgozásáért felelős területeit.
Steigervald Krisztián generációkutató szerint a készpénz évszázadokon át fizikailag jelen volt az emberek életében, és ennek a fizikai jelenlétnek volt egy tapintható fogyása, amely korlátozó tényezőként működött a felesleges költekezéssel szemben. A bankkártya megjelenésével ez a fájdalom gyengült, a mobiltelefonos érintéses fizetéssel pedig pszichológiailag eltűnik a vásárlóból. Példaként idézte fel, hogy 15-20 évvel ezelőtt egy gyerek zsebpénze fokozatosan apadt, és végig lehetett követni a fogyását, míg ma egy telefonon látható virtuális szám csökkenése nem generál hasonló élményt.
A svédországi Lund Egyetem kutatója, Carin Rehncrona doktori disszertációjában 20 és 26 év közötti fiatalok fizetési szokásait vizsgálta heteken át vezetett fizetési naplók alapján. Az derült ki, hogy a fiatalok a készpénzt egyáltalán nem érzékelik valódi költésként, mert az nem jelenik meg a bankszámlájukon vagy a banki alkalmazásukban, miközben a digitális fizetésnél az azonnali kijelzés és az értesítések sokkal erősebb tudatosságot, valójában erősebb fájdalmat váltanak ki náluk. Az egyik résztvevő úgy fogalmazott, hogy készpénzzel rosszul követi nyomon a költéseit, mintha ingyenpénz lenne, hiszen nem jelenik meg a bankszámláján.
A holland jegybank, a De Nederlandsche Bank 2024-ben a Journal of Economic Behavior & Organization szakfolyóiratban publikált kutatása nagyobb mintán is megerősítette a jelenséget. A szerzők, Marie-Claire Broekhoff és Carin van der Cruijsen 2497, 16 évesnél idősebb holland fogyasztót kérdeztek meg tizenkét fizetési helyzetről egy 1-től 7-ig terjedő skálán. Az eredmény szerint a 20 év alattiaknál a hagyományos bankkártyás fizetés 0,7 ponttal bizonyult fájdalmasabbnak, mint a készpénzes, míg a 80 év felettieknél éppen ellenkezőleg, a készpénz volt 0,9 ponttal fájdalmasabb. Mindkét eredmény statisztikailag szignifikáns.
A kutatók magyarázata szerint a fiataloknál a fájdalom nem a fizikai pénz elvesztéséhez, hanem a bankszámla-egyenleg látható csökkenéséhez kötődik. A tanulmány másik adata is ezt erősíti: minél gyakrabban ellenőrzi valaki a banki alkalmazásban az egyenlegét, annál magasabb fizetési fájdalomról számol be, a fiatalabb válaszadók pedig szignifikánsan gyakrabban nézik meg az egyenlegüket, mint az idősebbek.
Hasonló jelenségre figyelt fel a nemzetközi sajtó is: egy 2026-os amerikai közvélemény-kutatás szerint a jól kereső felnőttek jelentős része kerüli a banki egyenlege megnézését, mert az szorongást vált ki belőle. A jelenséget a pszichológusok pénzügyi túlfigyelem néven kezdték emlegetni.
A készpénz Észak-Európában gyakorlatilag eltűnőben van a mindennapokból. A svéd jegybank 2025-ös felmérése szerint a lakosság mindössze 5 százaléka fizetett készpénzzel a legutóbbi bolti vásárlásánál, Norvégiában ez az arány 2 százalék. Dániában a készpénzhasználat 2017 és 2025 között több mint a felére csökkent, ma már csak a fizetések 9 százalékát teszi ki. 2025-ben a skandináv országok biztonságpolitikai okokból elkezdték újragondolni a teljes készpénzmentesség eszméjét.
Magyarországon egészen más a kép. Az MNB adatai szerint a forgalomban lévő készpénzállomány 2026 szeptemberében megközelítette a 10 000 milliárd forintot, ami a hazai GDP több mint 11 százalékát teszi ki, jóval magasabb arány, mint az eurózóna 9,5 százalékos átlaga. Eközben a Mastercard felmérése szerint a mobillal fizetők aránya egy év alatt 41-ről 48 százalékra nőtt. A magyarok tehát egyre inkább digitálisan fizetnek, miközben a készpénzt egyre nagyobb mennyiségben tartják otthon.
Egy friss piackutatás szerint az alfák szüleinek közel háromnegyede gondolja úgy, hogy a gyermeke felnőttként sem fog fizikai pénztárcát használni. A fiatal generáció azonban nem lesz fájdalommentes, csak egy olyan fájdalmat fog átélni, amit az idősebb generációk nem feltétlenül ismernek fel, mert más pénzügyi nyelven szocializálódtak.
