Tajvan bírálja Peking történelmi narratíváját a második világháborúról
Tajvan bírálja Peking történelmi narratíváját, miután Hszi Csin-ping kínai elnök és Donald Trump amerikai elnök a múlt heti washingtoni találkozójukon kiemelte az Egyesült Államok és Kína második világháborús szövetségét. Tajpej attól tart, hogy Washingtonban egyre nagyobb teret kaphat Peking értelmezése a háborúban játszott kínai szerepről, ami közvetve Tajvan amerikai támogatását is érintheti.
A vita középpontjában az áll, hogy a második világháború idején ki képviselte Kínát, illetve mely erők játszottak meghatározó szerepet a Japán elleni harcban. Tajvan szerint Peking eltorzítja a történelmet, amikor a Kínai Népköztársaság szerepét helyezi előtérbe. A háború idején ugyanis a Kínai Köztársaság volt Kína hivatalos kormánya, amely a szövetségesek oldalán harcolt.
A Kínai Köztársaság kormánya 1949-ben Tajvanra menekült, miután a kínai polgárháborúban Mao Ce-tung kommunistái kerültek hatalomra. A Kínai Népköztársaság ugyanebben az évben alakult meg. Peking hivatalos történelmi narratívája ezzel szemben a kommunista gerillák szerepét hangsúlyozza, és a kínai kommunista erőket a japán megszállás elleni harc gerincének tekinti. Trump és Hszi a múlt csütörtöki washingtoni állami vacsorán egyaránt méltatta az amerikai és kínai együttműködést a második világháborúban. A Fehér Ház összefoglalója szerint a két vezető felidézte, hogy az Egyesült Államok és Kína szövetségesként, egymás oldalán harcolt a háborúban.
Tajpej szerint azonban nem mindegy, hogy ebben a történelmi narratívában milyen szerepet kap a Kínai Köztársaság. Shen Yu-chung, a tajvani Kína-politikát alakító Mainland Affairs Council helyettes vezetője szerint Hszi folyamatosan arra törekszik, hogy a második világháború történelmi értelmezését a Kínai Népköztársaság szemszögéből határozzák meg. Tajvan ezért továbbra is azt akarja hangsúlyozni Washington felé, hogy a háború teljes időszaka alatt a Kínai Köztársaság volt az Egyesült Államok szövetségese.
A tajvani külügyminiszter-helyettes, Francois Wu szerint Peking megpróbálja átírni a történelmet, és háttérbe szorítani a Kínai Köztársaság második világháborús szerepét. Sem a Fehér Ház, sem az amerikai külügyminisztérium, sem a kínai Tajvani Ügyek Hivatala nem reagált a megkeresésre.
A kérdés azért is különösen érzékeny Tajpej számára, mert az Egyesült Államok Tajvan legfontosabb nemzetközi támogatója és fegyverszállítója. Washington ugyan hivatalosan nem ismeri el Tajvant diplomáciailag, a Taiwan Relations Act alapján azonban védelmi eszközöket biztosít a szigetnek. Az amerikai kormány továbbra is fenntartja a „stratégiai kétértelműség” politikáját Tajvan státuszával és egy esetleges konfliktussal kapcsolatban.
A történelmi vita ráadásul nem csak Peking és Tajpej között zajlik. A tajvani Kuomintang, amely a második világháború idején a Kínai Köztársaság kormányzó pártja volt, szintén bírálta Lai Csing-te elnök kormányzatát. A párt szerint a kormány ugyan helyesen hivatkozik a Kínai Köztársaság háborús szerepére, de szerintük ezt politikai célokra is felhasználja a Pekinggel folytatott narratív versenyben.
A vita egy olyan időszakban éleződött ki, amikor Washington és Peking kapcsolataiban egyszerre vannak jelen a kereskedelmi, technológiai és biztonságpolitikai konfliktusok, miközben Tajvan kérdése továbbra is az amerikai-kínai viszony egyik legérzékenyebb pontja. Hszi a múlt heti találkozón a kínai álláspont szerint arra is kérte Trumpot, hogy az Egyesült Államok ellenezze Tajvan függetlenségét.
