Ezrek hagyják el a korábbi álomországot, egyre többen térnek haza
Az Egyesült Királyság bő egy évtizede még a magyar kivándorlás egyik fő célpontja volt, 2025-re azonban szinte lekerült a térképről – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Míg 2014-ben 7260 magyar állampolgár költözött a szigetországba, tavaly már csak 711-en választották azt. A visszaesés a 2014-es csúcshoz képest 90,2 százalékos.
A változás nemcsak a létszámban látványos: 2014-ben az összes regisztrált magyar kivándorló 23 százaléka jelölte meg célországként az Egyesült Királyságot, 2025-ben már csak 1,8 százalékuk. A szigetország tehát gyakorlatilag kikerült a legfontosabb magyar kivándorlási célpontok közül.
Nyolc éve többen térnek vissza, mint ahányan kimennek
A brit irányú magyar kivándorlás a 2010-es évek közepén érte el a csúcsát: 2014-ben 7260, 2015-ben 7169 magyar állampolgár távozott legalább egy évre az Egyesült Királyságba. Ezután szinte megszakítás nélkül csökkent a számuk: 2018-ban 3516-an, 2020-ban 1853-an, 2023-ban 981-en, 2025-ben pedig mindössze 711-en választották a szigetországot.
A másik markáns fordulat a hazatérési adatokban látszik. A 2010-es évek elején évente még ezernél kevesebb, Magyarországon született magyar állampolgár tért vissza az Egyesült Királyságból. A szám 2017-re 4506-ra, 2018-ra 5330-ra emelkedett, majd fokozatosan csökkent, de 2025-ben még mindig 1921 főt tett ki. 2018 és 2025 között minden egyes évben több brit visszatérőt regisztráltak, mint ahány magyar állampolgár Magyarországról az Egyesült Királyságba távozott. A két adatsor különbsége ebben a nyolc évben összesen több mint 15 ezer fő volt Magyarország javára.
A Brexit és a megélhetési válság állhat a háttérben
A visszaesés már 2016-ban, a Brexit-népszavazás évében megkezdődött: a brit célú kivándorlás 7169-ről 6019-re csökkent, majd a következő években tovább esett. A referendum bizonytalanságot teremtett, 2021-től pedig az uniós szabad mozgás megszűnésével az újonnan érkező magyaroknak is a brit bevándorlási rendszer feltételeit kell teljesíteniük. A munkavállalási célú belépés egyik fő útján állásajánlat kell egy engedéllyel rendelkező szponzor munkáltatótól, a munkakörnek és a fizetésnek meg kell felelnie az előírásoknak, és angolnyelv-tudást is igazolni kell. A Brexit előtt egy magyar állampolgár ezek nélkül is szabadon vállalhatott munkát.
A jogi korlátokkal párhuzamosan a brit megélhetési költségek is jelentősen emelkedtek. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 2022 januárja és 2024 januárja között mintegy 25 százalékkal nőtt, az éves élelmiszer-infláció pedig 2023 márciusában 19,2 százalékon, több mint 45 éves csúcson állt. 2025 decemberében az élelmiszerek ára még mindig 4,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. Egy tipikus háztartás éves gáz- és villanyszámlája 2026 tavaszán 1641 font volt, 35 százalékkal több a 2021/22-es téli szintnél. Az angliai lakásfelmérés 2024/25-ös adatai alapján a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó magánbérlők átlagosan háztartási jövedelmük 61 százalékát fordították lakhatásra.
Nem a hazatérés, hanem Ausztria lett a nagy nyertes
A brit kivándorlás összeomlásából nem következik, hogy a magyarok általában is tömegesen lemondtak volna a külföldi munkáról. 2025-ben összesen 39 643 kivándorló magyar állampolgárt regisztráltak, ami csak 4 százalékkal maradt el a 2024-es 41 294 főtől, és jóval meghaladta a 2010-es évek második felének éves adatait.
A nagy nyertes Ausztria lett: 2025-ben 23 019 magyar, vagyis az összes kivándorló 58 százaléka választotta a szomszédos országot. Németország 6843, Hollandia 1664, Svájc 1326 kivándorlót vonzott, az Egyesült Királyság pedig 711 fővel már csak az ötödik volt a külön kiemelt célországok között. Ausztria előnye a magasabb bérek mellett a földrajzi közelségből, az ingázás lehetőségéből és abból is fakad, hogy uniós tagállamként továbbra sem kér munkavállalási vízumot a magyaroktól.
A kivándorlás súlypontja áttevődött
A statisztikák alapján a magyar kivándorlás brit korszaka valóban véget ért. A fordulat mögött egyszerre állhat a Brexit után megnehezült belépés, a brit megélhetési költségek emelkedése, a családi és ingatlanpiaci kötődés, valamint a magyar bérek nominális felzárkózása. A számok ugyanakkor nem azt mutatják, hogy Magyarország általánosságban legyőzte volna a nyugat-európai munkaerőpiacokat – csupán egy korábban különösen fontos útvonal zárult be, miközben Ausztria minden korábbinál nagyobb súlyt szerzett.
