Szárnyalt a Wall Street a tech ralinak hála, de Budapest csúnyán lemaradt – Zuhan az olaj, vészharangot kongatnak Európában
Az amerikai tőzsdék emelkedéssel zárták a szeptember 25-i, pénteki kereskedést, miközben a magyar piac lemaradt a nemzetközi mezőnytől. A részvényeket a mesterséges intelligenciához kapcsolódó optimizmus, az amerikai kötvényhozamok csökkenése és az olajárak esése támogatta. Az energiapiaci kockázatok ugyanakkor nem tűntek el, az amerikai fogyasztói hangulat pedig négyhavi mélypontra romlott.
A Dow Jones 0,9 százalékos, az S&P 500 0,5 százalékos, a Nasdaq pedig közel 0,5 százalékos emelkedéssel fejezte be a pénteki napot. Budapesten ezzel szemben a BUX 0,2 százalékkal gyengült, a vezető hazai részvények közül csak az OTP tudott erősödni. Az olajpiacon péntek estére jelentős áresés alakult ki, a Brent jegyzése 3,4, az amerikai WTI-é 3 százalékkal került lejjebb.
Az amerikai részvénypiac jó hangulatához elsősorban a technológiai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó papírok járultak hozzá, a Microsoft is számottevően drágult. Segített a kötvényhozamok mérséklődése is, miután a tízéves amerikai állampapír hozama csütörtök este 5,23 százalékig emelkedett, amire 2007 júniusa óta nem volt példa.
A magyar piacon a kora délutáni javulás nem bizonyult tartósnak. A BUX ekkor még 0,2 százalékos pluszban járt, az OTP pedig 1,7 százalékos emelkedéssel ismét 46 ezer forint fölé került. A bankpapír végül emelkedéssel zárt, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom azonban gyengült. A Rába 3,8 százalékot, a Duna House 2,9 százalékot veszített értékéből. A legnagyobb forgalmat az OTP bonyolította, részvényeivel 10,6 milliárd forint értékben kereskedtek.
Az európai piacokon napközben kedvezőbb volt a hangulat: a német DAX 1, a francia CAC 0,4, a brit FTSE 0,6 százalékos pluszban állt. Ázsiában vegyes mozgások látszottak, a japán indexek emelkedtek, míg az ausztrál és a hongkongi piac gyengült. Az Oracle japán leányvállalatának részvénye pénteken több mint 7 százalékkal drágult a kedvező gyorsjelentés után. Az arany 0,9 százalékos emelkedéssel visszakerült unciánként 4300 dollár fölé, az ezüst pedig 1,9 százalékos drágulással a 65 dolláros szint közelében járt.
Az olaj pénteki esését az amerikai–iráni tárgyalásokkal kapcsolatos remények váltották ki. A tárgyalófelek New Yorkban egy olyan, több lépcsőből álló megállapodás lehetőségét vizsgálták, amelynek részeként Irán megnyitná a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok pedig feloldaná az ország elleni gazdasági blokádot. A péntek esti jegyzések alapján a Brent heti vesztesége megközelítette az 1 százalékot, a WTI-é pedig a 9 százalékot. A közel-keleti ellátás kockázatai közben fennmaradtak: a jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni támadásai megzavarták az olajszállításokat, Oroszországban pedig dróncsapás miatt átmenetileg leállt a novosahtyinszki olajfinomító.
Az olajárak csökkenése ellenére az európai energiaköltségek továbbra is súlyos terhet jelentenek. Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos arra figyelmeztetett, hogy Európa a 2022-es energiaválság óta a legnehezebb tél elé nézhet. Különösen érzékenyen érintené a kontinenst az amerikai dízelexport esetleges betiltása, mivel az Egyesült Államok Európa legnagyobb dízelszállítója. Donald Trump a hét elején egy ilyen korlátozás támogatásáról beszélt, bár Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter később megkérdőjelezte a teljes tilalom értelmét. Jørgensen szerint a legvalószínűbb forgatókönyv nem az ellátási hiány, hanem a tartósan nagyon magas árszint. Az Európai Bizottság rövid távú enyhítő intézkedéseket vizsgál, az energiaügyi biztos pedig a villamosenergia-adók csökkentését és a megújulóenergia-beruházások növelését sürgette.
A részvénypiaci emelkedést nem törte meg a gyenge amerikai fogyasztói felmérés. A Michigani Egyetem szeptemberi hangulatindexe az augusztusi 51,7 pontról 48,1 pontra, négyhavi mélypontra esett. Ez valamivel kedvezőbb volt a 47,8 pontos előzetes adatnál, de 12,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A következő hat hónapra vonatkozó várakozások mutatója 51,5 pontról 46,3 pontra süllyedt, a jelenlegi helyzet megítélése is romlott. Az egyéves inflációs várakozás 4 százalékról 4,6 százalékra ugrott, az ötéves pedig 3,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt.
Az Oracle japán leányvállalatának árfolyamugrását a június–augusztusi negyedév rekordadatai alapozták meg. Az árbevétel éves összevetésben 13 százalékkal, 74,86 milliárd jenre nőtt, az üzemi eredmény 22,7 százalékkal, 25,92 milliárd jenre emelkedett. Az adózott nyereség 23,2 százalékos növekedéssel 18,25 milliárd jent ért el. A felhőszolgáltatások bevétele 31,7 százalékkal bővült, így már a teljes árbevétel több mint harmadát adta. A vállalat fenntartotta az egész pénzügyi évre várt 6–10 százalékos árbevétel-növekedési előrejelzését.
