Továbbra is védve van több mint 200 ezer hiteles, de a törlesztőrobbanás kockázata megmaradt
A kormány júniusban jelentette be, hogy szeptember 30-án megszünteti a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját, a határidő azonban úgy érkezett el, hogy nem született megállapodás a kivezetés feltételeiről. A több mint 200 ezer érintett adós így egyelőre nem kerül ki a kamatstop hatálya alól, az intézkedés változatlan feltételekkel, határozatlan ideig fennmarad, új kivezetési dátumot nem jelöltek meg.
A kamatstop 2022. január 1-jén indult, a változó kamatozású jelzáloghitelek referencia-kamatát a 2021. október végi szinten rögzítette, és az intézkedést azóta többször meghosszabbították. A fordulatot Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte a parlamentben szeptember 17-én: a kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel, de nem sikerült olyan konstrukciót kialakítani, amely kellő garanciát adott volna arra, hogy a kamatstop megszüntetése után ne emelkedjen jelentősen az érintett ügyfelek törlesztőrészlete.
A Pénzügyminisztérium a megkeresésre azt közölte, hogy az előzetes becslések alapján körülbelül 200 ezres ügyfélkör egytizedét érintheti érzékenyen a változás, az egyeztetések folytatódnak a leginkább kitettek védelme érdekében. A Magyar Bankszövetség szerint az általános kamatstop fenntartása hosszabb távon nem fenntartható, a rendkívüli intézkedéseknek csak átmeneti jelleggel van létjogosultságuk, ezért a valóban rászoruló, sérülékeny adósok célzott támogatását tartanák indokoltnak. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatstop eddig több mint 500 milliárd forintos veszteséget okozott a bankszektornak, és a veszteségek mintegy 30 százaléka az adósok mindössze 5 százalékához kapcsolódik.
Az MNB adatai szerint az érintett szerződések átlagos fennálló tartozása mintegy 3,8–3,9 millió forint, a sérülékenyebb adósoknál azonban már 8,6 millió forint körüli az átlagos tartozás. Argyelán János, a Bankmonitor elemzője szerint a kamatstop kivezetése önmagában nem feltétlenül jelentene drámai törlesztőrészlet-emelkedést az átlagos érintett adósok számára, ugyanakkor a magasabb tartozással és hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező háztartások már érezhető többletteherrel szembesülhetnének.
A szakértő számítása szerint jelenleg a referenciamutatóhoz kötött jelzáloghiteleknél a kamatstop miatt maga a BUBOR értéke van rögzítve: a háromhavonta változó kamatozású kölcsönöknél 2,02 százalékos, a hathavonta változó hiteleknél 2,17 százalékos, míg a 12 havonta változó kölcsönöknél 2,40 százalékos értéket fixáltak. Ezekhez képest a jelenlegi 5,47, illetve 5,49 százalékos piaci BUBOR-szint 3,09–3,45 százalékpontos kamatemelkedést jelentene a kamatstop kivezetése esetén.
Egy 3,9 millió forintos fennálló tartozású, háromhavonta változó kamatozású kölcsön esetében a kamat 5,02 százalékról 8,47 százalékra emelkedne, ami 5–20 éves hátralévő futamidő mellett nagyjából 6300–8000 forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést jelentene. Az MNB adatai alapján a sérülékeny állomány mintegy 19 ezer szerződésből áll, összesen 164 milliárd forintos hitelösszeggel, átlagosan 8,6 millió forintos fennálló tartozással; ebben a körben a törlesztőrészlet nagyjából 14–17,6 ezer forinttal emelkedhetne a hátralévő futamidőtől függően.
Argyelán János szerint a kamatstop alatt lévő adósoknak nem feltétlenül érdemes azonnal hitelkiváltásba kezdeniük, először érdemes kivárni a kamatstop sorsának alakulását. Az új, lakáshitel kiváltására szolgáló jelzáloghitelek kamata jelenleg 6–6,5 százalék körül indul; ha a kamatstop megszűnése után a régi hitel kamata ennél alacsonyabb maradna, a hitelkiváltásnak önmagában a kamat miatt nem lenne érdemi előnye. Ha az adós nem tudná kigazdálkodni a magasabb törlesztőt, elsőként a saját bankjával érdemes egyeztetnie a könnyítési lehetőségekről, például a futamidő meghosszabbításáról.
Palkó István, a Portfolio vezető elemzője szerint a kamatstop szeptember 30-i kivezetésének júniusi bejelentése már akkor is kérdéseket vetett fel, és az sem zárható ki, hogy a kormány az OTP és más bankok alkotmánybírósági beadványának sorsát is megvárja. Az elemző szerint a kivezetés feltételeit az is kedvezőbbé teszi, hogy idén jelentősen csökkent a hozamkörnyezet: a kamatstop szempontjából meghatározó 3 havi BUBOR az év eleji mintegy 6,5 százalékról 5,5 százalék környékére mérséklődött. Számításai szerint a 2025 végéig felhalmozott veszteség már mintegy 440 milliárd forint volt, és az idei átértékelődési veszteségekkel együtt az összeg 500 milliárd forint fölé kerülhetett, a tényleges nettó veszteség azonban alacsonyabb lehet a bruttó összegnél.
