Varga Mihály: nem a gyors, hanem a sikeres euróbevezetés a cél
Magyarországon a lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre – mondta Varga Mihály jegybankelnök a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
Az MNB elnöke szerint az euróövezeti csatlakozáshoz a társadalmi támogatottság mellett felkészült gazdaságra és világos, egyértelmű stratégiára van szükség. Hangsúlyozta: nem a lehető leggyorsabb, hanem a sikeres euróbevezetés a cél. „Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk, de persze, ha az gyors lesz, senki sem fog tiltakozni” – fogalmazott.
Előadásában áttekintette az euró magyarországi bevezetésének elmúlt két évtizedét. Eszerint a 2000-es években a gazdaságpolitika, a 2010-es években a politikai akarat hiánya, a 2020-as évektől pedig mindkét tényező akadályozta a csatlakozást. A jogi keretek ugyanakkor régóta adottak: Magyarország a 2004-es uniós csatlakozásakor vállalta, hogy idővel az euróövezethez is csatlakozik. Varga szerint azonban önmagában a maastrichti kritériumok teljesítése még nem garantálja a sikeres átállást.
Kedvezőtlenebb induló helyzet, növekedési probléma
A jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a korábbi euróövezeti csatlakozóknál kedvezőtlenebb gazdasági környezetből indul. A lassabb növekedés, a demográfiai problémák, a magasabb adósságráta és a bizonytalanabb nemzetközi környezet egyaránt nehezíti a folyamatot. Ezért az euróra való felkészüléssel párhuzamosan a gazdasági felzárkózást is újra kell indítani.
„Jelenleg tehát nem inflációs, hanem növekedési problémája van Magyarországnak” – mondta Varga Mihály. A magasabb államadósság és kamatkiadások miatt az euróbevezetés feltételeinek teljesítése a korábbinál jóval feszesebb költségvetési pályát is megkövetelhet.
Az előnyök és a kockázatok
Varga szerint a pénzpiacokon már most is látszik az euróbevezetés lehetőségének hatása: a jelenlegi hozamok alapján a befektetők mintegy 60 százalékban árazzák a magyar euró bevezetését, egy hiteles folyamat pedig tovább csökkentheti a kötvényhozamokat. A vállalati és lakossági hitelek kamatainál szintén jelentős tér lehet a csökkenésre, míg a tranzakciós költségek megszűnése a jegybankelnök szerint a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást hozhatna.
Az euró további előnye a devizakockázat megszűnése és az európai gazdasági integráció mélyülése lehet. A legfontosabb kockázat ugyanakkor az önálló monetáris politika feladása. Varga szerint ez akkor jelent kisebb problémát, ha a magyar gazdasági és inflációs ciklus együtt mozog az eurózónáéval. A növekedési ciklusok esetében Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, az inflációnál azonban továbbra is vannak strukturális kockázatok, többek között a régió magasabb energiafüggősége miatt.
Nincs dátum, de az infláción nem fog múlni
Az MNB elnöke konkrét dátumot vagy vállalást nem tett az euró bevezetésére, azt viszont kijelentette, hogy „az infláción nem fog múlni” a csatlakozás. A következő időszak feladata szerinte a teljes gazdaságpolitika összehangolt felkészülése, a versenyképesség javítása, valamint a bérek és a termelékenység növekedésének összehangolása.
Az MNB eközben az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és továbbra is türelmes, óvatos monetáris politikát kíván folytatni.
